A sokféleség közös nyelve

(Tartalommutatóhoz)

(Címjegyzékhez)

II. RÉSZ

IDEGEN NYELVEK TANULÁSÁNAK ALAPOZÁSA AZ ESZPERANTÓVAL

A PROBLÉMA

Állapotjellemzés, 2004

Számos megállapítást, jellemzést lehetne felsorakoztatni, amelyek hosszú évek óta mutatják az egyáltalan nem rózsás helyzetet az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudás terén, valamint ennek a társadalom állapotában adott hátterét. Elégedjünk meg most két nem régi keletű ilyen jellemzéssel, amelyekre visszautalhatunk a későbbiekben.

„Az első felmérés eredményei (OECD, 2001) számunkra érdekes tanulsággal szolgáltak, mindenekelőtt sokkoló hatása volt, hogy a korábbi hasonló felméréseken elért előkelő helyezéseinket elveszítve, a lista közepére (matematika, természettudomány), illetve a végére (szövegértés) kerültünk. Ennél azonban talán még fontosabb jelzés volt, hogy azon országok közé tartozunk, ahol a különböző iskolák tanulóinak teljesítményei között a legnagyobbak a különbségek. Kiderült továbbá, hogy a tanulók családjának társadalmi-kulturális háttere nálunk igen szorosan meghatározza az eredményeket – másként fogalmazva: az iskola nagyon keveset tesz hozzá ahhoz, amit a tanulók tudás tekintetében otthonról hoznak. Az esélyek egyenlőségével tehát – a deklarált alapelvek ellenére – súlyos gondok vannak, és más országok példája mutatja, hogy ez nem szükségszerű. Problematikus továbbá, hogy – amint az a kiegészítő adatfelvétel alapján kiderült – a magyar iskolások inkább memorizálásra, felidézésre épülő tanulási stratégiákat preferálnak az elemző, gondolkodó, rendszerező módszerekkel szemben (OECD, 2003). Ez részben már rávilágít a gyenge eredmények egyes okaira is, vagyis arra, hogy tanulóink tudásával nem annyira mennyiségi, mint inkább minőségi gondok vannak.” (Csapó, 2004, 1234.)

„A [...] bemutatott adatok jelentése egyértelmű: a magyarországi felnőtt lakosság számottevő rétegeiben az anyanyelvi literációs készségek és az idegen nyelvi ismeretek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból elmaradnak azoktól a követelményektől, amelyeket egy, az információs társadalom eszméjét megvalósítani hivatott szerveződés és kulturális közeg támaszt jövendő tagjaival szemben.

Mit jelent mindez az információs társadalom (magyarországi) kiépülésének esélyeit illetően? Aligha kétséges, hogy egyfelől az írás-olvasási anyanyelvi, másfelől az idegen nyelvi kommunikációs készségek széles rétegeket érintő visszamaradottságának – sajnálatos módon – fokozódó szociokulturális szegregáció lesz a következménye, hiszen miközben a népességnek a modern technológiák birtoklásához és működtetéséhez megfelelő gazdasági és szellemi potenciállal rendelkező elit csoportja(i) különösebb gond nélkül besétál(nak) az információs társadalomba, az ezen potenciállal nem rendelkezőknek a feltehetően túlnyomó többségét alkotó sokaság kívül reked.

Miután a literációs és idegen nyelvi készségek és ismeretek legfőbb forrása az iskola, a kedvezőtlen helyzet kialakulásának, a sokakat korlátozó információs-kommunikációs kompetenciahiánynak az egyik okát alighanem az oktatás gyengülő színvonalában kell keresnünk.” (Terestyéni, 2004, 63-64.)

ESZPERANTÓ – A KI NEM HASZNÁLT LEHETŐSÉG

Mind a globalizációval, mind az európai integrációval összefüggésben nyomatékosan hangoztatott követelmény az idegennyelv-tudás, illetve az e téren fennálló hiányok, lemaradás megszüntetése, de legalábbis erőteljes csökkentése. „Mert, aki nem tart lépést a kor követelményével, az menthetetlenül lemarad” (tehát: – kimondva vagy kimondatlanul – aki lemarad, vessen magára) – hallhatjuk lépten nyomon.

Idegen nyelvet tanulni az emberek többsége számára nem könnyű. A jelek szerint bár az oktatáspolitika a nyelvtanulási nehézségeknek valamennyire tudatában van, ezért áthidalásukra különféle lehetőséget teremt (pl. nulladik évfolyam); valójában azonban nincs kimerítve minden lehetőség; a valóság tényei továbbá azt mutatják, hogy az idegennyelv-tudás szerzését egyre inkább csak egy általánosan megfogalmazott cél vezérli, és ez valójában nem előnyös nagyon sok embernek, következésképpen a társadalomnak sem. A nyelvtanulás tekintetében hátrányos helyzetben lévők segítése nem a lényegbevágó nehézségekre irányulóan történik. Szélesebb körűen kellene tehát a nyelvtanulást segítő lehetőségeket – és egyáltalán, az idegen nyelvek tanításának célját és rendjét – figyelembe venni.

Miként azt az állapotjellemzések is mutatták, a családok körülményei nagyon nagy mértékben meghatározzák a tanulók eredményeit, az elért tudásszintet. Nyilvánvaló, ha az emberek többségének nincs idegen nyelvi tudása, segíteni sem tudnak gyermekeiknek, hozzátartozóiknak nyelvtanulási gondjaik megoldásában. Ha az emberek igen nagy hányadának alacsony a jövedelme, és sokan talán munkanélküliek is, akkor aligha lehet szó a gyerekek nyelvi különórákra járatásáról. Az iskolák lehetősége is véges, még akkor is, ha van törekvés a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Amely vidéken sok a hátrányos helyzetű tanuló, ott nyilván az iskolák is gyengébb teljesítményt tudnak felmutatni, ahogyan ezt a tények mutatják is. A nyelvtanulást tekintve lehetne-e javítani ezen az állapoton? Igen, lehetne! Lehetne, ha illetékes minisztériumok, oktatási hatóságok, oktatáskutatók, önkormányzatok, iskolák vezetői stb., de ugyanígy, az érintett szülők is felfigyelnének arra a lehetőségre és törekednének hasznosítására, amelyet az eszperantó kínál. A következő fejezetek erre a lehetőségre kívánják ráirányítani a figyelmet.

Ismert dolog, hogy valamely idegen nyelvet más módon sajátít el az ember, mint anyanyelvét; kivételt jelenthet, ha az előbbi elsajátítására is idegen nyelvi környezetben kerül sor. Anyanyelvén akkor is sikeresen kommunikálhat valaki, ha a nyelv szabályainak (nyelvtannak) nincsen tudatában. Ámde idegen nyelvet tanulni az anyanyelvi nyelvtan nem kellő ismeretében igen fáradságos és buktatókkal teli munka. Ugyanis, ha idegen nyelvet tanulunk, minduntalan az anyanyelvhez történő viszonyításra, összehasonlításra, összevetésre van szükségünk. Az eszperantót az anyanyelvvel, vagyis a magyar nyelvvel való összevetésben mutatjuk be. Ugyanis az összevetés eredményei lehetőséget adnak az eszperantó általános nyelvi alapozó szerepének átgondolására (a tanulókra vonatkozólag). Az összevetés kiemel(het) és tudatosíthat anyanyelvi sajátosságokat; további idegen nyelv tanulásához pedig egyfelől előrevetíti a tanulók számára, hogy a nyelv lényeges elemeiként mit kell keresniük és megragadniuk, másfelől tudatosabbá teszi a tanult nyelv sajátosságainak számbavételét.

AZ ESZPERANTÓRÓL – BEVEZETÉSKÉNT

Az eszperantó európai nyelvek racionális elemeinek hasznosításával megszerkesztett nyelvtervezetből beszélői által élő nyelvvé fejlesztett nyelv. Az eszperantó fonémarendszere minden elemének (28 eleme van) csak egy-egy íráskép felel meg, és fordítva: minden betű egy és csak egy fonémát (hangot) képvisel. Az eszperantó ábécé az alábbi (zárójelben megadva a hangsorbeli kiejtést is; mássalhangzók önálló kiejtése az o hang támogatásával történik: bo, co stb.).Aa [á*], Bb [b], Cc [c], Ĉĉ[cs], Dd [d], Ee [e/é*], Ff [f], Gg [g], Ĝĝ [dzs], Hh [h], Ĥĥ [kh], Ii [i], Jj [j], Ĵĵ [zs], Kk [k], Ll [l], Mm [m], Nn [n], Oo [o], Pp [p], Rr [r], Ss [sz], Ŝŝ [s], Tt [t], Uu [u], Ŭŭ [u*], Vv [v], Zz [z].

Magyarázat: á* – röviden ejtett á; e / é* – az e és az é közé eső hang; u* – nagyon röviden, hangsúlytalanul ejtendő félhangzó aŭ, eŭ, oŭ összetételű előfordulásként (Eŭropo, Aŭstrio stb.), önálló magánhangzóként nem használják.

Első megközelítésben az eszperantó szavak két nagy csoportba sorolhatók. Az egyikbe olyan szavak tartoznak (tőszavak), amelyek szótőre és végződésre nem bonthatók fel. Ilyenek: a nem képzéssel kapott határozószók; a személyes névmások; a számnevek; a kötőszók; az indulat- és a hangutánzó szavak. Közülük némelyek azonban – más jelentéssel – szótőként is szerepelhetnek, amikor is valamilyen nyelvtani (szófaji) végződés is járul hozzájuk.

A szavak másik nagy csoportjánál a szó alapvető (kötelező) elemei: a szótő és a nyelvtani (szófaji) végződés. A szótővek nemzetközivé vált szavakból, valamint nemzeti nyelvek szavaiból származtatott elemek, kiejtést követő írásmóddal. Az ebbe a csoportba tartozó szónak az alapvető elemeken kívül lehetnek további elemei is: elő- és utóképzők. A szótári alakot mindig a nyelvtani végződés zárja, amelyet mondatba szerkesztésnél csak a többes szám jele (-j) és a tárgyeset ragja (-n) követhet.

A sorrendi szabály a következőkkel jellemezhető:

(1) + 2 + (3) + 4 + (5) + (6)

ahol: (1) előképző(k) (2 szótő (3) utóképző(k) 4 nyelvtani végződés

(5) a többes szám végződése (-j) (6) a tárgyeset végződése (-n).

A zárójeles elem nem szükségszerű alkotórésze a szónak, míg a szótő és a nyelvtani végződés igen. Elő- és utóképző több is lehet egy szóban. A fentiek általában nem vonatkoznak az indulatszóra, kötőszóra, a határozó némely csoportjára s hasonlókra.

Nyelvtani (szófaji) végződések:

főnév: -o; melléknév: -a; (képzett) határozószó: -e; főnévi igenév: -i

A főnévnek és a melléknévnek csak tárgy esetragja (-n) van. A főnévnél a többi eset nem raggal, hanem elöljárószóval kap kifejezést.

Az alapvető szóalkotási módok az eszperantóban: végződéscsere, szóképzés, szóösszetétel, betűszó létrehozása, idegen szó átvétele és a rendszerbe illesztése. A szó szófaja a nyelvtani végződés cseréjével megváltoztatható: patro – apa; patra – apai; patre – apaként, apailag. Az eszperantó szóalkotás igen termékeny módja a szóképzés elő- és utóképzőkkel: patro – apa; bopatro – após; prapatro – ősapa; patrino – anya; bopatrino – anyós; prapatrino – ősanya; gepatroj – szülők; stb. Gyakori szóalkotási mód a szóösszetétel is: domo - ház, besto – állat, dombesto – háziállat; kulturdomo – kulturház; glacio – jég, monto – hegy, glacimonto – jéghegy reto – háló, mondo – világ, mondreto – világháló stb. Ugyancsak gyakori a betűszó használata: Universala Esperanto-Asocio à UEA stb. A tudományos és technikai fejlődés és a társadalmi változások létrehozta szavak egy része az eredeti alakból származtatva kerül be az eszperantó szókészletbe: sputniko (szputnyik), komputilo (számítógép), bito (bit), bajto (byte), vindozo (Widows), linukso (Linux) stb.

Az eszperantó ‘igeragozás’ paradigmája:

Ragozatlan alak (főnévi igenév): -i

Egyszerű igealakok:

Jelentő mód: – jelen idő: –as

múlt idő: –is

jövő idő: –os

Feltételes mód: –us

Felszólító mód: –u

Összetett igealakok:

Az ‘esti’ segédige időjeles alakja + a melléknévi igenév jelen/múlt/jövő idejű alakja

Az összetett igealakok ritkán használtak, ugyanis a velük kifejezett jelentés egyszerű igealakokkal könnyebben és elegánsabban megadható. (V.ö.: Este olvasó voltam / Este olvastam.)

Az igehasználat egyszerűsége azzal jár, hogy az ige alanyát (kevés esettől eltekintve) mindig meg kell adni.

A melléknévi és a határozói igenév előállítása az –ant-, -int-, -ont- (cselekvő igenévhez); valamint az -at, -it-, -ot- (szenvedő igenévhez) képzőkkel történik az igetőhöz (vagy azt követő más képzőhöz) téve. Attól függően, hogy a igenévképzőhöz azután –a vagy –e végződés járul: melléknévi vagy határozói igenév jön létre.

A hangsúly helye kötött: az utolsó előtti szótagon van. A szó alkotó elemei (hangjai) sohasem módosulnak, mondatba történő beszerkesztés során sem (nincs hangzóváltás).

A mondatrészek helye a mondatban nem kötött, a mondatrészt alkotó szószerkezetben azonban többnyire nem lehet tetszőleges a sorrend. Kérdő mondat elején kérdőszónak kell állnia.

MONDATRÓL MONDATRA – KÉT NYELVEN

A fenti cím arra utal, hogy az eszperantó részletesebb bemutatása sajátos módon és a magyar nyelvvel is összevetve történik, amelyhez bevezetőként az alábbiak szolgálnak.

1. ábra

Az ábrán, az általában vett valóság részeként, két behatárolt részterület egy-egy nagyobb emberi környezetet jelez. Mindegyikhez saját nyelv (1. nyelv, 2. nyelv) tartozik. A nyelvek a valóságot képezik le (erre nyilak utalnak). A kitöltött körök az 1. nyelv anyanyelvi közösségéhez tartozó valamely személy anyanyelvi és idegen nyelvi tudását, ismeretét szimbolizálják. A hozzájuk vezető nyilak arra utalnak, hogy az anyanyelv elsajátítása anyanyelvi környezetben természetadta módon valósul meg (erről lásd pl. Kenesei 2004: 190–209), az idegen nyelv birtokba vétele ugyanazon nyelvi környezetben már másfajta tudatosságú tanulással történik. Az idegen nyelvek tanulása tekintetében ez elég általános eset, legalábbis jellemző a nyelvtanulás első szakaszában.

Megszületése után a gyermek néhány év alatt igen sok szót elsajátít környezetének szókincséből és kialakít magában egy elképzelést anyanyelve használatának szabályairól; ezzel a tudásával képessé válik a környezetével való eredményes nyelvi kommunikációra. Mindez természetadta módon, természetes folyamatként megy végbe.

A következő életszakaszban az iskola megtanítja a betűket, a betűk és a hangok közötti kapcsolatokat, valamint a számjegyeket, majd gyakoroltatással (írás, olvasás, számolás) készséggé fejleszti ezek használatát. Ezzel az iskola lehetővé teszi a gyermek számára, hogy anyanyelvét írott változatban is használni tudja, mind közlésre, mind közlések megértésére. E folyamathoz kapcsolódik az anyanyelv szerkezetének és elemei használata szabályainak megismertetése (a nyelvtan keretében) és alkalmazásuk gyakoroltatása. Ebben a folyamatban a tanuló korábban szerzett anyanyelvi tudásának elemei besorolást kapnak a nyelv nyelvtani rendszerébe (ugyanis a tanuló csak szókincséből vett példák alapján értheti meg azt például, hogy mi a főnév, melléknév stb.), továbbá a tanuló felvilágosítást kap arról, hogy társadalmilag elfogadottan milyen műveletek hajthatók végre azokkal a fogalmi osztályokkal, amelyekbe anyanyelvének szavai tartoznak. Mindezt a nyelvi tudatosság kialakítása és formálása feladatának és folyamatának tekinthetjük, amely már korántsem természetadta módon megy végbe. (A 2. ábra bal oldalán kétirányú nyíl utal a nyelvi tudatosság mozzanatára.)

2. ábra

Az idegen nyelv nemcsak ismeretlen szavakat jelent, hanem az anyanyelvtől kisebb-nagyobb mértékben eltérő nyelvi rendszert is. Az egyezéseket és a különbözőségeket csak az képes érdemben átlátni, aki anyanyelvének sajátosságairól tudatos ismeretekkel is rendelkezik. Ugyanis, aki nincs tisztában alapvető nyelvtani fogalmak jelentésével, amelyek ugyan általánosabb érvényűek, de amely fogalmak jelentéséhez elsődlegesen mégis csak az anyanyelv segítségével lehet eljutni, az aligha tudja helyesen értelmezni más nyelv esetében a nyelvtani fogalmakat. A nyelvi tudatosságot (az iskolában tanultakat) újra meg újra meg kell szilárdítani, különösen, ha idegen nyelv tanulása a feladat

3. ábra

A 3. ábra annak szemléltetése, hogy az a nyelvtervezet, amely az eszperantó nyelv kiindulási alapját jelentette, szerkezetét és szókincsét tekintve (főleg európai) etnikus nyelvekből – logikai szűréssel – származtatott elemek alkották. A nyelvtervezetből azáltal jött létre az élő nyelv, hogy legkülönbözőbb etnikumhoz tartozó emberek a világ minden részéből közvetítő nyelvként használatba vették és használják. (Az ábrán erre a mozzanatra kétirányú nyilak utalnak.) A nyelv szilárdságának, ugyanakkor rugalmasságának is alapját az 1905-ben, az első eszperantó világkongresszuson jóváhagyott elvek alkalmazása és tiszteletben tartása adja.

Ismert jelenség, hogy a tanulók nagyobb odaadással tanulnak, ha kellően motiváltak, továbbá, ha munkájukkal nyilvánvaló sikereket érhetnek el. Eléggé köztudott az a tény is, hogy már meglévő idegen nyelvi ismeret birtokában további idegen nyelv(ek)et könnyebb megtanulni. Az eszperantó ezek tekintetében is előnyös sajátosságokkal rendelkezik.

Tekintettel a fentiekre, ez a fejezet annak megvilágítására irányul, hogy első idegen nyelvként és módszeres anyanyelvi összevetéssel az eszperantó: a) miért tanulható könnyen és miért hatékony; b) milyen motivációs lehetőségeket rejt magában; c) miként szolgálhatja az anyanyelvi ismeretek szilárdítását is; d) miért lehetne nyelvi alapozó tárgyként hasznosítani.

A viszonylagos könnyűségről előzetes ismereteket az eszperantó nyelv előbbi vázlatos leírása már adhatot. A motivációs lehetőségek megítéléséhez pedig majd szempontul szolgálhatnak a következők.

„A motiváció tehát egy belső lüktetés, egy kényszer, amely mögött valamilyen impulzus, valamilyen érzelem munkál, amely cselekvést vált ki. Ez a késztetés lehet általános is, de kötődhet konkrét szituációkhoz vagy feladatokhoz is: [...] Ausebel fontosnak tartja a kiváncsiságot, a felfedezésre való hajlamot, az ismeretlen (szellemi) térségek meghódítását; továbbá a manipulációs vágyat, amely a környezet átalakítását, a változások előidézését jelenti. Fontos összetevő még a cselekvés, a mozgás, a gyakorlás iránti vágy függetlenül attól, hogy szellemi vagy fizikai cselekvésről van szó, továbbá az a szükséglet, hogy az ember környezetétől, másoktól, esetleg mások ötleteiből, érzelmeitől és gondolataitól ösztönzést kapjon. Hasonlóképpen fontos a tudásvágy, amely az összes felfedezést, manipulációból eredő eredményt, cselekvési formákat, ösztönzéseket, a problémák megoldása érdekében dolgozza fel, és az eredményeket a személyiség részévé teszi. Végül az önmegvalósítás szükséglete is fontos alkotórésze a motiváció szerkezetének, hiszen az ismertté válás vagy az a jó érzés, hogy mások is támogatnak, többnyire felpezsdíti a személyiséget.” (Bárdos 2000: 242.).

Az anyanyelvi ismeretek tudatosítására, szilárdítására alkalmas kiegészítő módszer a nyelvek összevetése is. Az eszperantó és a magyar nyelv összevetésénél támaszkodni lehet arra a tényre, hogy az eszperantó átláthatóbb és szabályosabb nyelvi rendszer, mint a magyar (vagy más etnikus nyelv), ezért az összevetésnél az összehasonlítás alapja kivételesen az eszperantó lehet, olyan alap, amelyhez viszonyíthatjuk a másik nyelv szabályait és kiemelhetjük jellegzetességeit. Arról van tehát szó, hogy az eszperantó tanításánál a magyar nyelv vonatkozó szabályaira is (az életkori sajátosságokat figyelembe vevő módon és mértékben) hangsúlyos kitérés történhet.

A két nyelv összevetésénél a nyelvi anyagot eszperantó és magyar nyelvű mondatok példasorai adják. Az utóbbi mondatok az előbbieknek megfelelői (fordításai). A példasorok elemi kommunikációs feladattípusonként vannak csoportosítva. A példasorok segítségével az eszperantóul nem tudó olvasó is eredményesen követheti a két nyelv főbb jelenségeinek összevetését és ítélheti meg ennek eredményeit.

A példasorok nem kapcsolatosak konkrét nyelvoktatási programokkal. Összeállításukban egyetlen szempont játszott szerepet, nevezetesen az, hogy az olvasót kellő mélységig tájékoztassák az előbbiekben megjelölt irányokban, azaz: a) az eszperantó könnyű megtanulhatósága és hatékonysága; b) motiváló képessége; c) szerepe az anyanyelvi ismeret szilárdításában; d) alkalmassága nyelvtanulás alapozására. Mindennek a példasorok nem egyedül tesznek eleget, hanem az utánuk következő kiemelésekkel és kiegészítő magyarázattal.

Az eszperantó nyelvre vonatkozó kiemelések a példamondatokban megmutatkozó nyelvtani szabályra, jelenségre mutatnak rá. A magyar nyelvre vonatkozó kiemelések a magyar nyelvi szabályokra főleg az összevetés szempontjából – tehát nem minden részletre és ismeretre – térnek ki. A kiemeléseket követő magyarázat egyfelől a szabályok teljesebb megvilágítását adja, másfelől a szerző törekszik a tanuló és a tanár számára adott vagy kínált lehetőségek megmutatására is.

A két nyelv összevetése lehetőséget ad az azon való elgondolkodásra is, hogy milyen nehézségekkel áll szemben az, aki a magyart idegen nyelvként tanulja. Aki ezt átlátja, annak már elképzelése lehet általában az etnikus nyelvek idegen nyelvkénti elsajátításának az eszperantóhoz viszonyított nehézségeiröl.

Bemutató példasorok

			1. példasor
	KI / MI –– KI(CSODA) /MI(CSODA)?
La knabo estas Petro.		A fiú Péter.
Petro estas lernanto.		Péter tanuló.
La knabino estas Marta.		A leány Márta.
Marta estas lernantino.		Márta tanulólány.
La hundo estas besto.		A kutya állat.
La leono estas besto.		Az oroszlán állat.
La hundo estas dombesto.		A kutya háziállat.
La leono ne estas dombesto.		Az oroszlán nem háziállat.
La tulipo estas floro.		A tulipán virág.
La muso ne estas floro.		Az egér nem virág.
Karlo estas viro kaj patro.		Károly férfi és apa.
Klara estas virino.		Klári nő.
Klara ne estas patrino.		Klári nem anya.
Paŭlo estas kuracisto.		Pál orvos.
Maria estas kuracistino.		Mária orvosnő.
Julio kaj Ladislao estas fratoj.		Gyula és László testvérek.

Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– a köznevek o-ra végződnek;	– a köznevek végződésére nincs szabály;
– itt minden mondatban szerepel az ‘estas’ segédige;	– az ilyen mondatokban (jelen idő, 3. személy) a segédige elmarad;
– a névelő mindenhol a ‘la’;	– a határozott névelőnek két alakja van: ‘a, az’;
– személynevek előtt nem áll névelő;	– a magyar mondatokban sem;
– a tagadás a ‘ne’ szóval történik, amely a tagadott szó (mondatrész) előtt áll;	– a ‘nem’ tagadószó a tagadott szó előtt áll;
– az –ist- utóképzővel foglalkozást jelentő szó képezhető (instrui – tanítani; instruisto – tanító, tanár)	– hasonló rendeltetésű képzők pl. –ó/-ő, -ár/-ér; -ász/-ész, -ista;
– női foglalkozást, társadalmi állapotot stb. mutató nevek az –in- szótaggal [képzővel] különböznek a a férfiakra vonatkozó szavaktól.	– ha a női foglalkozás- stb. névre nincs teljesen más szó, akkor a férfiakra vonatkozólag használt szóhoz a ‘nő’, ‘lány’ vagy ‘asszony’ szó járul.

A tanulók motiválására jó lehetőség, ha az a) alatti állítások a tanulók felfedezései nyomán születhetnek meg. Megfelelően megválasztott példaanyag és óravezetés esetén erre lehetőség van, hiszen az eszperantót illetően itt is és a későbbiekben is kivétel nélküli szabályosságokról van szó. Természetesen a tanulók helyes felismeréseit meg kell erősíteni, s ahol szükséges magyarázatokkal kiegészíteni.

Az eszperantó (és más idegen nyelv) tanítása történhet úgy is, hogy a magyar nyelvi vonatkozásokra való kitérés jóformán csak csak szótározásra szorítkozik. Az itteni tárgyalásnál jóval többről van szó: arról, hogy az eszperantó tanításánál sorra kerülő nyelvi jelenség, nyelvtani anyag magyar nyelvi megfelelőjére (mint pl. a b) alattiak) olyan módon történjen (a tanulók életkorát, előismereteit figyelembe vevő) kitérés, amely célzottan irányul az anyanyelvi tudatosság erősítésére is. Ennél a feladatnál is lehet szerepe a tanulók aktivitásának, a feladat megoldásának nagyobb része azonban feltehetőleg a tanárra hárul.

Megjegyzendő, hogy az eszperantóban az –o végződés a ‘főnév’ lexikális jelentéssel bír. Bár a szótövek maguk is rendelkeznek ilyen vagy olyan szófaji jelentéssel, azt azonban a szóvégződés, amellyel kiegészülnek, dönti el, hogy végül is milyen szófajba tartozó szóként jelennek meg.

A névelőhasználatban a főnév határozottságával és határozatlanságával kapcsolatban sok egyezés vagy hasonlóság van az eszperantó és a magyar nyelv között, sőt a névelőtlenség eseteit tekintve is. Különbség ott mutatkozik, hogy az eszperantóban a határozatlanságot névelőhiány jelzi (egyes számban álló főnévnél is).A határozottság és határozatlanság eseteinek egyféle bemutatása a névelővel kapcsolatosan:

La knabo estas Petro.	A fiú ismert (már szó volt róla vagy látható, a neve Péter).
Petro estas lernanto.	Péter egy a tanulók közül.
La hundo estas besto.Hundo estas besto.	Az összes kutya az állatok csoportjába tartozik. Mindkét változat helyes (miként a magyarban is).

(Általánosabb nyelvi alapozási céllal arról is történhet említés, hogy vannak nyelvek, amelyeknél ismeretlen a névelő, más nyelvnél pedig hasonló szerepet szóvégi toldalék kap.) A két nyelv összevetése során állandó szempont lehet például az arra való kitérés, hogy egy közlés egyértelműségét melyik nyelv milyen eszközzel valósítja meg.

			2. példasor
	KIK / MIK – KI(CSODÁ)K / MI(CSODÁ)K?
La hundoj estas bestoj.		A kutyák állatok.
Ankaŭ la katoj estas bestoj.		A macskák is állatok.
La hundo kaj la leono estas bestoj.		A kutya és az oroszlán állat.
La rozoj estas floroj.		A rózsák virágok.
Ankaŭ la tulipoj estas floroj.		A tulipánok is virágok.
La rozo kaj la tulipo estas floroj.		A rózsa és a tulipán virág.
Petro kaj Marta estas lernantoj.		Péter és Márta tanuló(k).
Karlo kaj Klara estas gefratoj.		Károly és Klára testvérek.
Ludoviko kaj Maria estas gepatroj.		Lajos és Mária szülő(k).
Paŭlo kaj Maria estas kuracistoj.		Pál és Mária orvos(ok).
Karlo kaj Stefano ne estas kuracistoj.		Károly és István nem orvos(ok).

Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– a többes szám jele –j (mindig magánhangzó után –o, -a következik);	– az ennek megfelelő többesjel a –k; mássalhangzóval végződő szóhoz kötő- vagy előhangzóval kapcsolódik;
– többes számú alany esetén az állítmány névszói része is többes számú;	– a névszói állítmány szintén többes számú;
– az állítmány több egyes számú alany esetén is többes számú;	– általános esetben több egyes számú alany esetén az állítmány egyes számú; ha az alanyok személynevek, akkor ingadozás a számhasználatban lehetséges;
– az ‘ankaŭ’ a vonatkozó szó előtt áll;	– az ‘is’ a vonatkozó szó után áll;
– a ‘ge-’ előképző mindkét nembeliek együttes előfordulására (koegzisztencia) utal; főként akkor használják, ha e a körülmény kifejezésének van valami jelentősége;	– a magyar nyelvben nincs ilyen egyszerű mód a különböző neműek együttes előfordulásának kifejezésére; vannak szavak, amelyeknek hasonló jelentése lehet: pl. szülők;

Kiegészítő magyarázat

A többes szám kifejezésének módja és használata is képezheti tanulói felfedezés tárgyát. A fenti – a tanításra utaló – kiemeléseken túl, a két nyelv közötti eltérést tekintve az olvasó számára az is adalékul szolgál, hogy amíg az eszperantó főnév (és a melléknév is) többes számba kerülésekor csak a többes szám jelével egészül ki, a magyar nyelvben a főnévnél meghatározott esetben előhangzó is megjelenik (hangtani magyarázattal a háttérben), továbbá bizonyos főneveknél a szótő meg is változik (macska – macská-k; gödör – gödr-ö-k). Hasonló jelenségek más etnikus nyelveknél is bőven adottak. Amint a kiemeléseknél látható: az eszperantónál, ha az alany egynél több személy vagy dolog, akkor az állítmányi névszó többes számú; a magyarnál pedig több egyes számú alany esetén többféle megoldás van.

	3. példasor
	KI / MI – MILYEN? KIK / MIK – MILYENEK?
La lernanto estas diligenta.		A tanuló szorgalmas.
La knabinoj estas belaj.		A lányok szépek.
Marta estas saĝa.		Márta okos.
Petro estas lerta.		Péter ügyes.
Marta kaj Petro estas junaj.		Márta és Péter fiatal.
La leono estas forta.		Az oroszlán erős.
La leono kaj la tigro estas sovaĝaj.		Az oroszlán és a tigris vad.
La hundoj estas fidelaj.		A kutyák hűségesek.
La gepatroj estas bonaj.		A szülők jók.
La kapdoloro estas malbona.		A fejfájás rossz.
La avo kaj la avino estas maljunaj.		A nagypapa és a nagymama öreg.
La elefanto estas granda.		Az elefánt nagy.
La muso estas malgranda.		Az egér kicsi.
La floroj estas bonodoraj.		A virágok jó illatúak.
La vetero estas malbona.		Az időjárás rossz.
La domo kaj la arbo estas altaj.		A ház és a fa magas.
La rivero kaj la vojoj estas longaj.		A folyó és az utak hosszúak.
La steloj kaj la luno estas brilaj.		A csillagok és a hold fénylők.
La elefanto estas pli granda ol la muso.		Az elefánt nagyobb, mint az egér.
La hundoj estas pli fidelaj ol la katoj.		A kutyák hűségesebbek, mint a macskák.
La vetero hodiaŭ estas malpli bona ol estis hieraŭ.		Az időjárás ma kevésbé jó, mint volt tegnap.
La rozo estas la plej bela floro.		A rózsa a legszebb virág
La printempo estas la pleje plej bela sezono.		A tavasz a legeslegszebb évszak.
Julia pli bele kantas ol Maria.		Júlia szebben énekel, mint Mária.
Anna kantas plej bele.		Anna énekel legszebben.

Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– a melléknevek a-ra végződnek;	– a magyar mellékneveknél ilyen szabályosság nincs;
– az ‘estas’ segédige most is szükséges az állítmányban;	– az ilyen mondatokban (jelen idő, 3. személy) a segédige elmarad;
– a többes szám jele –j a melléknév esetében is;	– az ennek megfelelő többesjel a –k; mássalhangzóval végződő szóhoz kötőhangzóval kapcsolódik;
– többes számú alany esetén az állítmány névszói része is többes számú; az alany és az állítmány egyeztetése szükséges;	– többes számú alany esetén a névszói állítmány szintén többes számú;
– az állítmány több egyes számú alany esetén is többes számú; az alany és az állítmány egyeztetése szükséges;	– általános esetben több egyes számú alany esetén az állítmány egyes számú;
– a ‘mal-’ előképző a szó eredeti jelentését az ellenkezőjére változtatja.	– ilyen értelemben jelentést megváltoztató képző nincs.
– a ‘pli’ határozó szó fejezi ki a melléknév és a határozószó középfokát; összehasonlításnál az összehasonlítást az ‘ol’ kötőszó vezeti be; (Elefanto estas pli granda ol la muso. Julia kantas pli bele ol Maria.);	– a középfok jele –bb; összehasonlításnál a kötőszó: mint; a határozószónál a fokjelet még esetrag is követi. (Az elefánt nagyobb, mint az egér. Júlia szebben énekel, mint Mária.); összehasonlításnál a ‘mint’ elé vesszőt kell tenn;
– a ‘la plej’ névelős határozószó a melléknév felsőfokának jelölője, névelő nélkül pedig határozószó felsőfokát is jelöli. (Rozo estas la plej bela floro. Anna kantas plej bele.).	– a felsőfok fok jele: leg-...-bb; a határozószónál a fokjelet még esetrag is követi. (A rózsa a legszebb virág. Anna énekel a legszebben.).

Kiegészítő magyarázat

Az eszperantó képzők igen sok lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók cselekvően vegyenek részt a tanulásban, a nyelv elsajátításában. Ezért gyakran célszerű feladatokat adni képzők alkalmazására. Például: Melyek a következő magyar szavak eszperantó megfelelői: lusta, rossz, csúnya, alacsony, rövid, hűtlen, buta, ügyetlen stb.? (Az olvasó eddig már előfordult szavakból kiindulva vállalkozhat a feladat elvégzésére.) Az eszperantó képzők használata jelentősen lecsökkenti a szótárból megtanulandó szavak mennyiségét, hiszen egy-egy képzővel nagyon sok újabb szó hozható létre.

			4. példasor
	KI / MI – MI/MILYEN VOLT, VAN, LESZ....?
Adamo estas diligenta lernanto, li estos bona advokato.		Ádám szorgalmas tanuló, (ő) jó ügyvéd lesz.
Ĉu ankaŭ vi estos advokato?		Te is ügyvéd leszel?
La avo estas maljuna, sed li estis ankaŭ juna.		A nagypapa öreg, de volt fiatal is.
Hieraŭ mi estis tre laca.		Tegnap nagyon fáradt voltam.
Helena estas juna, sed iam ŝi estos maljuna.		Ilona fiatal, de valamikor öreg lesz.
Petro kaj Paŭlo estas bonaj fratoj.		Péter és Pál jó testvérek.
La malgranda kato baldaŭ estos granda, ĝi estos bela besto.		A kis macska hamarosan nagy lesz, szép állat lesz.
La nigra katido kaj la bruna hundido estos bonaj amikoj.		A fekete kiscica és a barna kiskutya jó barátok lesznek.
Ĉu ili estas ludemaj?		(Ők) játékosak?
Jes, ili estas ludemaj.		Igen, (ők) játékosak.
Vi, ĉiuj estos gastoj.		Ti, mind vendégek lesztek.
Hieraŭ estis dimanĉo, hodiaŭ estas lundo kaj morgaŭ estos mardo.		Tegnap vasárnap volt, ma hétfő van és holnap kedd lesz.
Kiam estos kunveno?		Mikor lesz összejövetel?
La nuna semajno estas longa kaj malfacila.		A mostani hét hosszú és nehéz.
Ĉu postmorgaŭ estos festotago?		Holnapután ünnepnap lesz?

Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– a melléknév számban jelzőként is egyezik a jelzett szóval;	– a melléknév jelzőként egyes számban marad akkor is, ha a jelzett szó többes számú;
– a jelen időt az –as, a múlt időt a (segéd)ige –is végződése, a jövő időt pedig –os végődése mutatja;	– a jelen, múlt és jövő idő kifejezése különböző alakú (van, volt, lesz) segédigével történik; múlt és jövő időben 3. személy esetében a segédigét használni kell; ha jelen idő 3. személynél a van, vannak jelen van, akkor igei állítmányként létigei szerepről van szó;
– személyes névmások: (egyes számban) mi, vi, li, ŝi, ĝi; (többes számban) ni, vi, ili; az egyes szám 3. személynél három alak van (férfi – li, nő – Ŝi, egyéb – ĝi); a 2. személyű névmásnak egyaránt van tegező és magázó jelentése a beszélők közötti viszonytól függően (vi – te, ön; ti, önök);	– a személyes névmási alany többnyire elmarad, főleg 1. és 2. személynél, mert az ige személyragja kifejezi az igealany számát és személyét;
– kérdő mondat elején kérdőszónak kell állnia; hanglejtés (intonáció) nem fejezi ki a kérdő jelleget; a ĉu egy formális kérdőszó;	– kérdő mondatból a kérdőszó hiányozhat, mert a kérdő jelleget hanglejtés (is) kifejezi.
– az –id– utóképző (főleg a kiskorú) utódok megnevezését szolgálja.	– a magyar nyelvben az állatok kicsinyeit állatfajtánként más-más névvel illetik.

Kiegészítő magyarázat

Az eszperantó főnevek és melléknevek – miként az igék is – végződésük alapján mindig felismerhetők a szövegben, még toldalékolva is (-o, -oj, -on, -ojn; -a, -aj, -an, -ajn), ez megkönnyíti a szavak közötti kapcsolatok (szószerkezetek), valamint a mondatbeli szerep átlátását és az olvasott szöveg megértését.

Az eszperantóban a mondatrészek sorrendje nem kötött, de az alanynak és az állítmánynak egymás szomszédságában illik lenniük, közéjük legfeljebb határozószó kerülhet. Ennek megfelelően egy példamondatban a lehetséges változatok:

La malgranda kato| baldaŭ| estos granda.

Baldaŭ| granda estos| la malgranda kato.

Estos granda| baldaŭ| la malgranda kato.

Granda estos| la malgranda kato| baldaŭ.

Az összetett állítmány némely sajátosságát mutatja be a következő összehasonlítás:

Az eszperantó nyelvnél:

Alany	Összetett állítmány
		Segédige		Névszó
	Jelen idő	Múlt idő	Jövő idő
Mi
Vi				vivulo;
Paŭlo; -o; li,ŝi,ĝi	estas	estis	estos	alta
Ni
Vi				vivuloj;
Paŭlo k K.; -oj; ili				altaj

Bár összetett állítmányban a leggyakrabban használt segédige az esti, új állapot megkezdését, állapot folytatódását, látszatott, megítélést jelentő jelentő igék is tölthetnek be összetett állítmányban félsegédigei szerepet. La vetero montriĝas bona (Az időjárás jónak mutatkozik). La stulto restas stulta (Az ostoba ostoba marad).

Az eszperantó melléknév többes számban áll akkor is, ha többes számú főnév jelzője, és akkor is, ha állítmány és az alany többes számú:

A melléknév állítmány		A melléknév jelző
La patrino estas laca. La lernantoj estas scivolaj	Az anya fáradt A tanulók kiváncsiak	laca patrino scivolaj lernantoj	fáradt anya kíváncsi tanulók

A magyar nyelvnél:
	Alany	Összetett állítmány
			Névszó		Segédige
				Jelen idő		Múlt idő	Jövő idő
	(Én)			vagyok		voltam	leszek
	(Te)	élőlény;		vagy		voltál	leszel
	Pál; fiú; fa; ő	magas		van Ø		volt	lesz
	(Mi)			vagyunk		voltunk	leszünk
	(Ti)	élőlények;		vagytok		voltatok	lesztek
	Pálék; fiúk; fák; ők	magasak		vannak Ø		voltak	lesznek

A jelen idejű segédigével alkotott, azonosságot, tulajdonságot, állapotot kifejező eszperantó nyelvű mondatok tárgyalása lehetőséget kínál az arra való kitérésre, hogy a magyar nyelvben ekkor (látszólag) miért csak névszói állítmány jelenik meg összetett (igei-névszói) állítmány helyett. Vagyis az arra, való rámutatásra, hogy a jelen idő egyes és többes szám 3. személyben a segédige a magyar nyelvben azért nem jelenik meg, mert a magyar nyelvben az igének (így a segédigének is) személyragjai vannak (ebből következően az 1. és 2. számú alany szerepeltetése nem is feltétlenül szükséges). Az összetett állítmányt az alanyesetű névszó és a ragozott segédige fejezi ki. Mind az egyes számban, mind a többes számban csak egy-egy meghatározott (jelen idő, 3. személy) esetben marad el az igei alkotóelem, ez pedig lehetővé teszi, hogy a névszó önmagában is egyértelmű állítmány legyen.

A táblázatok azt is szembetűnően mutatják, hogy a magyarban a segédige jelen, múlt és jövő idejű alakjai mennyire különböznek egymástól. Erre a nyelv története nyilván magyarázatul szolgál, de logikailag ez a különbözőség – miként az eszperantónál látható – nem indokolt.

Az eszperantó ige alakja csak időt és a módot fejez ki, ezért az alany és az összetett állítmány igei része nem maradhat el. A táblázatok összevetéséből látható, hogy az eszperantóval sokkal egyszerűbb az ugyanazon valóságelemnek a kifejezése. Ez még inkább megmutatkozik, ha a teljes magyar igeragozási rendszert vetjük össze az eszperantó igék használatával. (Az eszperantó átláthatóbb volta természetesen más nyelvekkel való összevetésnél is megmutatkozik.)

5. példasor
KI / MI – MIT CSINÁL, CSINÁLT, FOG CSINÁLNI?
	La patro jam laboras en la laborejo.	Az apa már dolgozik a munkahelyen.
	La geknaboj estas en la lernejo, ili lernas diligente.	A gyerekek az iskolában vannak, ők szorgalmasan tanulnak.
	La patrino kuiros en la kuirejo.	Az anya főzni fog a konyhában.
	Homoj veturas per aŭtobuso kaj per tramo en urboj.	Emberek városokban autóbusszal és villamossal utaznak.
	La tramo venas kaj haltas.	A villamos jön és megáll.
	Malgranda grupo staras en la haltejo.	Egy kis csoport áll a megállóban.
	Lernantoj kuris al la haltejo.	Tanulók futottak a megállóhoz.
	Stefano atendis aŭtobuson.	István autóbuszt várt.
	Virinoj iras al frizisto kaj vigle babilas.	Nők fodrászhoz mennek és élénken csevegnek.
	Petro vidis fantomon.	Péter kísértetet látott.
	Johano vidis la ministron.	János látta a minisztert.
	La familio vespere manĝos viandon kaj fromaĝon	Este a család húst és sajtot fog enni.

Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– az állítmányi ige felismerhető az –as, -is, -os igeidői végződésekről; az ige aktuális jelentését az alany és az állítmány együttese fejezi ki;	– az állítmányi ige ragjai az igeidőn és –módon kívül kifejezik az alany számát és személyét is; az ige helyes használatához ismerni kell az igeragozási paradigmák ragjait; a van létigeként mint igei állítmány megjelenik a jelen idő 3. személyeinél is;
– az en elöljárószónak ‘–ban, -ben’ jelentése van;	– megfelelője a ‘belviszony’ eset, ragjai: -ban, -ben;
– az –ej- utóképző ‘-nak a helye’ jelentéssel egészíti ki a szótő jelentését; főnévvé alakítva jelentése: ejo – hely;	– hasonló jelentésekkel használatos ugyan néhány ‘hely’ utótagú szó is (munkahely, megállóhely stb.), továbbá a –da, -de képzővel kapott szavak (étkezde, mosoda), de a helyet jelentő legtöbb szó nem ilyen módon származtatott;
– a főnév határozatlanságát a névelő hiánya mutatja;	– a főnév határozatlanságát egyes számnál mutathatja az ‘egy’ határozatlan névelő; többes számú határozatlan főnévnek nincs névelője;
– a per elöljárószó eszközhatározói eset kifejezője;	– az eszközhatározói eset ragjai: -val, -vel; a névszóhoz való kapcsolódásuk gyakran hasonulással történik;
– az al elöljárószó a közelítés esetét fejezi ki;	– a ‘külső közelítés’ eset ragjai: -hoz, -hez, -höz; névutó: felé;
– a mondat (névszói) tárgyát –n végződés mutatja;	– a mondat (névszói) tárgyát a –t rag mutatja;
– az –e végződéssel más szófajú szóból határozószó nyerhető.	– azonos jelentésű határozók lehetnek képzett szavak (sokféle képző van), továbbá lehetnek olyan szavak is, amelyek egyazon alakban több szófajhoz tartoznak (pl. este).

Kiegészítő magyarázat

Kijelentő módban az eszperantó igének csupán három időjele van (-as, -is, -os), személyragjai nincsenek (ezért alapszabályként a mondatban az alanyt szerepeltetni kell). Nincs határozott (tárgyas) ragozás se, hiszen a tárgy határozottságát névelő (vagy más) kifejezi.

Kijelentő mód
Alany	jelen	múlt	jövő
Mi
Vi
Petro; -o; li, ŝi, ĝi	-as	-is	-os
Ni
Vi
Petro k Karlo; -oj; ili

A magyar nyelv igehasználata kijelentő módban:

	Szám és		Általános ragozás				Ikes ragozás		Határozott ragozás
személy		Jelen idő		Múlt idő	Jövő idő	Jelen idő		Jelen idő		Múlt idő	Jövő idő
E. 1.		-ok/ -ek/-ök; -(a)lak/ -(e)lek		-t-am/-em; -t-alak/ -elek	-ni fogok	-om/ -em/ -öm		-om/ -em/ -öm		-t-am/ -em	-ni fogom
E. 2.		-(s)sz; -asz/ -esz; -ol/-el/ -öl		-t-ál/-él	-ni fogsz	-ol/ -el/-öl		-od/ -ed/-öd		-t-ad/ -ed	-ni fogod
E. 3.		-		-t	-ni fog	-ik		-ja; -i		-t-a/-e	-ni fogja
T. 1.		-unk/ -ünk		-t-unk/ -ünk	-ni fogunk			-juk/ -jük		-t-uk/ -ük	-ni fogjuk
T. 2.		-(o)tok/ -(e)tek/ -(ö)tök		-t-atok/ -etek	-ni fogtok			-játok; -itek		-t- -átok/ -étek	-ni fogjátok
T. 3.		-(a)nak/ -(e)nek		-t-ak/-ek	-ni fognak			-ják; -ik		-t-ák/ -ék	-ni fogják

A magyar személyragok (és a –t időjel) az ige szótári alakjához kapcsolódnak. Az eszperantó esetében a szótárban az ige főnévi igenévi –i végződéssel adott, ennek helyébe lépnek az időjelek, tehát a szótőhöz kapcsolódnak.

A tanulói aktivitás lehetőségére a példamondatokban újabb példák adottak. Ilyen az –ej- utóképző is, amelynek ‘-nak a helye’, ‘-ra szolgáló hely’ jelentése van és –o végződéssel főnévképzőként működik. (Labori – dolgozni; laborejo – ‘dolgozásra szolgáló hely’ = munkahely; lerni – tanulni; lernejo – ‘tanulásra szolgáló hely’= iskola; kuiri – főzni; kuirejo – ‘főzésre szolgáló hely’= konyha stb.) A szabály egyszerű, a tanulók tucatjával állíthatnak elő újabb szavakat, akár olyanokat is, amelyeket más nyelveken csak körülírással lehet kifejezni.

Az eszperantó névszóhoz ragjellegű toldalék csak egy járul: a tárgyeset –n ragja. Az egyéb viszonyok kifejezésére elöljárószók (en, al, per stb.) szolgálnak, amelyek a magyar névszóragok és névutók szerepét töltik be.

A két nyelv tanórán való összevetésének egy lehetősége, célnak tekintve a magyar nyelvtani ismeretek szilárdítását (bővítését) is, például: a tananyagban szereplő mondatokból (erre a célra itt a példamondatokat vesszük) az eszperantó igéknek és magyar megfelelőinek kigyűjtését és párhuzamba állítását követően a tanulók számba vehetik, hogy az igetövek után milyen toldalékok vannak az egyik és a másik nyelv esetében. Az egyértelmű munka feltételeként az alany számát és személyét jelezni kell (középső oszlop). Példa:

li laboras li lernas ŝi kuiros ili veturas li venas li haltas li staras ili kuris ŝi atendis ili iras ili babilas li vidis li manĝos

E.3. T.3. E.3. T.3. E.3. E.3. E.3. T.3. E.3. T.3. T.3. E.3. E.3.

dolgozik ß ikes ige tanulnak főzni fog utaznak ß ikes ige jön – megáll – áll – futottak várt mennek ß megy csevegnek látott enni fog ß ikes ige: eszik

Látható, hogy néhány ige ilyenképpen való összevetése is mennyi kérdés megbeszélésére kínál lehetőséget. Természetesen az, hogy mit és milyen mélységben kell megbeszélni, függ a tanulók életkorától és előismereteitől.

6. példasor
KI / MI – KIÉ/MIÉ? * KINEK/MINEK – MIJE VAN?
	Kiu havas aŭton?	Kinek van autója?
	La patro havas aŭton.	Az apának van autója.
	La aŭto de la patro estas bona.	Az apa autója jó.
	Ĉu la aŭto de la patro estas nova?	Az apa autója új?
	Jes, lia aŭto estas nova.	Igen, az (ő) autója új.
	La birdo havis neston.	A madárnak volt fészke.
	Ĉu ankaŭ la hundo havas neston?	A kutyának is van fészke?
	Ne, ĝi ne havas ĝin.	Nem, neki az nincs.
	Kia estas la loĝejo de la gepatroj?	Milyen a szülők lakása?
	La loĝejo de la gepatroj estas komforta.	A szülők lakása kényelmes.
	– Kiu havas tiun objekton? – Ĝin havas Petro.	– Kié az a tárgy? – (Az) Péteré.
	Tiu objekto apartenas al Petro.	Az a tárgy Péterhez tartozik (~Péteré).
	La domo havas ruĝan tegmenton.	A háznak piros teteje van.
	La libroj estas la libroj de la lernanto.	A könyvek a tanuló könyvei.
	La mebloj estis tiuj de la gepatroj.	A bútorok a szülőkéi voltak.
	Morgaŭ mi ne havos tempon.	Holnap nem lesz időm.

Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– az alanyra történő kérdezés kérdőszava Kiu? (ki?) (Kiu havas aŭton?)	– a hasonló értelmű kérdő mondat kérdőszava részeshatározó-ragos kérdőnévmás: Kinek (van)?
– a havi ‘birtokolni valamit’ jelentésű igének tárgy vonzata van; (La patro havas aŭton.);	– a magyarban ennek olyan birtokos szerkezet felel meg, amelyben a létige mellett a birtokost –nak/-nek (részes határozói) ragos névszó (ragos névmás), a birtokot birtokos személyjeles főnév fejezi ki. (Az apának van autója. Nekem van autóm.);
– két névszó közötti birtokviszony kifejezője a de elöljárószó; a birtokos szerkezetben előtte áll a birtok, mögötte a birtokos; (aŭto de la patro);	– megfelelője a birtokos jelzői szerkezet: birtokos(-nak a) + birtokos személyjeles birtok; (apá(nak az) autója); a szórend felcserélése esetén a –nak/-nek rag nem maradhat el;
– a személyes névmások –a-val való toldalékolásával birtokos melléknevek (birtokos névmások) keletkeznek: mia, via, lia/ŝia/ĝia; nia, via, ilia; jelzői szerepben melléknévként viselkednek; (mia aŭto); a birtokos melléknév jelentése azonos azzal az esettel, amikor a de elöljárószóval történő birtokviszony-kifejezésnél a birtokost személyes névmás mutatja: la aŭto de mi = mia aŭto;	– ha a birtokost névmás fejezi ki, akkor a birtokos szerkezet jellemzője: névelő+személyes névmás+birtokos személyjeles főnév (az én autóm); ha nem kíván külön hangsúlyozást, akkor a személyes névmás elmarad (az autóm);
– ha a birtokos melléknév önmagában áll, képviselve a ki nem fejezett főnevet is, akkor előtte névelőt kell használni (egyébként birtokos melléknevek előtt névelő nem használható); Ĝi estas la mia;	– a birtok ki nem fejezése esetén a birtokviszonyra birtokos névmás utal: Az az enyém;
– a tiu mutató névmásként csak személyre vonatkozik, jelzőként (és utalószóként) mindenre (tiu objekto);	megfelelője: az a(z) .... (az a tárgy);
– az olyan mondatban, amely arról szól, hogy valami kinek a valamije, akkor a ‘kinek a valamije’ részt (mint az összetett állítmány névszói részét) de elöljárószós birtokos szerkezet mutatja (La libroj estas la libroj de lernanto);	– az állítmány névszói része tehát birtokos jelzői szerkezet; többes számú birtoknál a többes számot –i birtokjel mutatja (A könyvek a tanuló könyvei);
– azért, hogy az alanyt jelentő szó ne ismétlődjék meg a birtokos szerkezetben, de a szerkezet is sértetlen maradjon a (számban egyeztetett) tiu névmással kell a helyettesített főnévre utalni (La mebloj estis tiuj de la gepatroj);	– ha a birtokot jelentő szó nem kerül ismétlésre, akkor a birtokost jelentő szó –é birtokjellel egészül ki és az –i többesjel is ott jelenik meg (bár a gyakorlatban ma már sokszor elmarad) (A bútorok a szülőkéi voltak);
– a birtokláshoz hasonló jelentése van az aparteni (‘tartozni –hoz/-hez/-höz’ jelentésű) igének, amely a „birtokoshoz” az al elöljárószóval kapcsolódik (La domo apartenas al Petro).	– magyarra főként a ‘-hoz/-hez/-höz tartozik’ jelentéssel fordítjuk (A ház Péterhez tartozik; de ha nyilvánvaló birtoklásról van szó; A ház Péteré is helyes.).

Kiegészítő magyarázat

A birtoklással, birtokossággal kapcsolatos valóságelemek kifejezését az eszperantó részben más felfogásban oldja meg, mint a magyar. A következő táblázatok részletesebben mutatják be, hogy miben áll a felfogásbeli eltérés, egyben látható, hogy az eszperantó gazdaságosan oldja meg a közlendők kifejezését.

a) A birtoklás tényének/hiányának kifejezése.

(Az apának van/nincs autója. Nekem volt/nem volt kutyám. Stb.) Mindkét nyelv tekintettel van arra, hogy a birtokos is meg a birtok is lehet mind egyes számban, mind többes számban.

Eszperantó

Alany/birtokos	Állítmány	Tárgy/birtok
		(egy birtok)	(több birtok)
Mi Vi Li/ŝi/ĝi -o1 Ni Vi Ili/-o1+j	havas/-is/-os	-o2+n	-o2+j+n
La knabo/ knaboj	havas/-is/-os	libron	librojn

Megjegyzések: -o₁= 1. főnév; -o₂ = 2. főnév. A tagadás – itt és a további táblázatoknál – a segédige előtti ‘ne’ tagadószóval történik, ha a birtoklás tényét tagadjuk: Li/la knabo ne havas libron. Egyébként a tagadószó a tagadott szó előtt áll. La knabo havas ne libron (nem könyve van).

Magyar nyelv

(1) A birtok egyes számú

(részeshatározói ragos névmások és név)	(létige)	(birtok)	(birtokos személyjelek)
Nekem Neked Neki nsz1+nak/nek Nekünk Nektek Nekik nsz1+k+nak/nek	van/volt/lesz	nsz2	-(*)-m -(*)-d }-a/-e; -ja/-je; Ø -nk; -unk/-ünk -(*)-tok/-tek/-tök -uk/-ük; -juk/-jük, -k -a/-e; -ja/-je;

(2) A birtok többes számú

(részeshatározói ragos névmások)	(létige)	(birtok)	(birtoktöbbesítő jelek)	(birtokos személyjelek)
Nekem Neked Neki nsz1+nak/nek Nekünk Nektek Nekik nsz1+k+nak/nek	vannak/voltak/lesznek	nsz2	-ai/-ei; -jai/-jei; -i	-m -d }Ø -nk -tok/-tek/-tök }-k

Megjegyzések: nsz₁= 1. főnév, nsz₂= 2. főnév; (*)= esetleges előhangzó. A tagadás a nincs, nincsenek (jelen időben) igével és a nem tagadószókkal (múlt és jövő időben) történik. Nekem nincs/nem volt könyvem

b) A birtoknak a birtokossal való jellemzése

Eszperantó nyelv

(1) Elöljárószós szerkezettel

(a) egy birtok

la

-o

de

mi vi li, ŝi, ĝi la –o ni vi ili -oj

la domo de mi; la ĝardeno de mi la domo de vi; la ĝardeno de vi a domo de li/ŝi/ĝi; la ĝardeno de li/ŝi/ĝi la domo de la patro; la ĝardeno de la patro la domo de ni; la ĝardeno de ni la domo de vi; la ĝardeno de vi la domo de ili; la ĝardeno de ili la domo de la patroj; la ĝardeno de la patroj

(b) több birtok

la

-oj

de

mi vi li, ŝi, ĝi la –o ni vi ili -oj

la domoj de mi; la ĝardenoj de mi a domoj de vi; la ĝardenoj de vi la domoj de li/ŝi/ĝi; la ĝardenoj de li/ŝi/ĝi la domoj de la patro; la ĝardenoj de la patro la domoj de ni; la ĝardenoj de ni a domoj de vi; la ĝardenoj de vi la domoj de ili; la ĝardenoj de ili la domoj de la patroj; la ĝardenoj de la patroj

(2) birtokos melléknévvel (névmással)

(a) egy birtok b) több birtok

mia via lia/ŝia/ĝia nia via ilia

-o

miaj viaj liaj/ŝiaj/ĝiaj niaj viaj iliaj

-oj

mia domo; mia ĝardeno via domo; via ĝardeno lia/ŝia/ĝia domo; lia/ŝia/ĝia ĝardeno nia domo; nia ĝardeno via domo; via ĝardeno ilia domo; ilia ĝardeno

miaj domoj; miaj ĝardenoj viaj domoj; viaj ĝardenoj liaj/ŝiaj/ĝiaj domoj; liaj/ŝiaj/ĝiaj ĝardenoj niaj domoj; niaj ĝardenoj viaj domoj; viaj ĝardenoj iliaj domoj; iliaj ĝardenoj

Magyar nyelv

(a) egy birtok

a/az

(én) (te) ő nsz1 (mi) (ti) ő nsz1+k

nsz2

-(*)-m -(*)-d }-a/-e; -ja/-je; Ø -nk; -unk/-ünk -(*)-tok/-tek/-tök -uk/-ük; -juk/-jük, -k -a/-e; -ja/-je;

a(z én) házam; a(z én) kertem a (te) házad; a (te) kerted a(z ő)/az apa háza; a(z ő)/az apa kertje a (mi) házunk; a (mi) kertünk a (ti) házatok; a (ti) kertetek a(z ő) házuk; a(z ő) kertjük az apák háza; az apák kertje

Megjegyzések: nsz₁= 1. főnév, nsz₂= 2. főnév; (*)= esetleges előhangzó

(b) több birtok

a/az

(én) (te) ő nsz1 (mi) (ti) ő nsz1+k

nsz2

ai/-ei; -jai/-jei; i

-m -d } Ø -nk -tok/-tek/-tök -k Ø

a(z én) házaim; a(z én) kertjeim a (te) házaid; a (te) kertjeid a(z ő)/az apa házai; a(z ő)/az apa kertjei a (mi) házaink; a (mi) kertjeink a (ti) házaitok; a (ti) kertjeitek a(z ő) házaik; a(z ő) kertjeik az apák házai; az apák kertjei

Megjegyzések: nsz₁= 1. főnév, nsz₂= 2. főnév

c) Valaminek/valakinek valaki birtokaként való állítása/tagadása

Eszperantó nyelv

(1) A birtokost névmás mutatja

(a) egy birtok

La –o1*

estas/-is/-os

mia via lia/ŝia/ĝia nia via lia

-o1

La libro estas mia libro. La libro estas via libro. La libro estas lia/ŝia/(ĝia) libro. La libro estas nia libro. La libro estas via libro. La libro estas ilia libro.

Megjegyzések: 1. A főnévi alanyt* névmás is helyettesítheti. Ĝi estas mia libro. 2. Az állítmányi részből a főnév el is hagyható, ekkor azonban a birtokos melléknév előtt névelőt kell használni. La libro estas la mia

. (b) több birtok

La –oj1*

estas/-is/-os

miaj viaj liaj/ŝiaj/ĝiaj niaj viaj iliaj

oj1

La libroj estas miaj libroj. La libroj estas viaj libroj. La libroj estas liaj/ŝiaj/(ĝiaj) libroj. La libroj estas niaj libroj. La libroj estas viaj libroj. La libroj estas iliaj libroj.

Megjegyzések: 1. A főnévi alanyt* névmás is helyettesítheti. Ili estas miaj libroj. 2.Az állítmányi részből a főnév el is hagyható, ekkor azonban a birtokos melléknév előtt névelőt kell használni. La libroj estas la miaj.

(2) A birtokost főnév mutatja

(a) egy birtok, egy birtokos

La –o1

estas/-is/-os

-o1 de –o2

La libro estas libro de la lernanto.

(b) egy birtok, több birtokos

La –o1

estas/-is/-os

-o1 de –oj2

La libro estas libro de la lernantoj.

(c) több birtok, egy birtokos

La –oj1

estas/-is/-os

-oj1 de –o2

La libroj estas libroj de la lernanto.

(d) több birtok, több birtokos

La –oj1

estas/-is/-os

-oj1 de –oj2

La libroj estas libroj de la lernantoj.

Megjegyzés: Az állítmányi névszószerkezetben a birtokot jelentő főnevet (-o_1, -oj₁₎ helyettesítheti a tiu, tiuj mutató névmás, amely itt az alanyra utal vissza. Tagadás minden esetben a ne tagadószóval (ne estas/-is/-os).

Magyar nyelv

(1) Birtokviszony birtokos jelzővel

(a) egy birtok

A/Az nsz1**

a/az

én te ő nsz1 mi ti ő nsz1+k

nsz1

-(*)-m -(*)-d }-a/-e; -ja/-je; Ø -nk; -unk/-ünk -(*)-tok/-tek/-tök -uk/-ük; -juk/-jük, -k -a/-e; -ja/-je;

Megjegyzések: nsz₁= 1. főnév, nsz₂= 2. főnév; (*)= esetleges előhangzó. Jelen időben az 1. és 2. személynél sem jelenik meg a segédige. A mondat elején a főnév** helyett mutató névmás is állhat: Az az én könyvem. Tagadás a nem tagadószóval: A könyv/Az nem az én könyvem.

A könyv az én könyvem A könyv a te könyved A könyv az ő/a tanuló könyve A könyv a mi könyvünk A könyv a ti könyvetek A könyv az ő könyvük A könyv a tanulók könyve

Ø/volt/lesz

(b) több birtok

A/Az nsz1+k**

a/az

én te ő nsz1 mi ti ő nsz1+k

nsz2

ai/-ei; -jai/-jei; -i

--m --d } Ø -nk --tok/-tek/-tök -k Ø

Ø/voltak/lesznek

Megjegyzések: nsz₁= 1. főnév, nsz₂= 2. főnév. A mondat elején a főnév** helyett mutató névmás is állhat: Azok az én könyveim. Tagadás a nem tagadószóval: A könyvek/Azok nem az én könyveim.

A könyvek az én könyveim A könyvek a te könyveid A könyvek az ő könyvei A könyvek a tanuló könyvei	Ø/voltak/lesznek
A könyvek a mi könyveink A könyvek a ti könyveitek A könyvek az ő könyveik A könyvek a tanulók könyvei

(2) Birtokviszony birtokos névmással

(a) egy birtok

A/Az nsz1**

a/az

enyém tied övé mienk tietek övék

A könyv az enyém A könyv a tied A könyv az övé A könyv a mienk A könyv a tietek A könyv az övék

Ø/volt/lesz

(b) több birtok

A/Az nsz1+k**

a/az

enyéim tieid övéi mieink tietek övék

A könyvek az enyéim A könyvek a tieid A könyvek az övéi A könyvek a mieink A könyvek a tieitek A könyvek az övéik

Ø/voltak/lesznek

A mondat elején a főnév** helyett mutató névmás is állhat: Az az enyém. Azok az enyéim. Tagadás a nem tagadószóval: A könyv/Az nem az enyém. A könyvek/ Azok nem az enyéim.

7. példasor
KI / MI – MI VOLNA? / MIT CSINÁLNA?
	Karlo estus piloto, se li estus sana.	Károly pilóta lenne, ha egészséges lenne.
	La knabo dirus la veron, se iu demandus lin.	A fiú mondaná az igazat, ha valaki kérdezné őt.
	La laca patrino dezirus dormi.	A fáradt anya aludni kívánna.
	Post multa laboro ankaŭ mi estus tia.	Sok munka után én is olyan lennék.
	Ĉu vi ŝatus promeni?	Szeretnél sétálni?
	Ĉu jam estus vespero?	Már este lenne?
	Ĉu la pezo de la skatolo estus nur tri kilogramoj?	A doboz(nak a) súlya csak három kilogramm lenne?
	Mi volus iri hejmen kaj legi libron.	Haza akarnék menni és olvasni könyvet.
	La scivolaj lernantoj dezirus demandi ion.	A kiváncsi tanulók kérdezni szeretnének valamit.
	Ho se jam estus mateno kaj la suno brilus.	Bárcsak reggel lenne már és sütne a nap.
	Mi bedaŭrus, se vi*ne venus.	Sajnálnám, ha nem jönnél/jönnétek.
	Mi bedaŭrus, se vi* ne estus veninta.	Sajnálnám, ha nem jöttél/jöttetek volna.
	Mi bedaŭrus, se vi* ne estus venonta.	Sajnálnám, ha [majd] nem jönnél/jönnétek.

· A szövegkörnyezet vagy a megnyilatkozás körülménye mutatja, hogy a vi egyes számban vagy többes számban értendő-e.

· Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– feltételes módnál az igei végződés –us;	– a feltételes módot módjel és igei személyrag fejezi ki;
– feltételes módnál az összetett állítmány segédigéje estus, névszói része lehet főnév, melléknév, számnév, névmás;	– az összetett állítmány igei részét a van (lesz) segédige feltételes módú alakja adja;
– az ige feltételes módú múlt, illetve jövő idejű alakját összetett igealakkal lehet kifejezni, amelynél az egyik összetevő az estus segédige, a másik az adott igéből képzett múlt idejű, illetve jövő idejű melléknévi igenév; vi estus veninta; vi estus venonta;	– az igének csak jelen és múlt idejű feltételes alakjai vannak; a jelen idejű használatos a jövő idő kifejezésére is;
– a tárgyas igék egy csoportjának főnévi igenévi tárgya (is) lehet: Ŝi dezirus dormi; vi ŝatus promeni;	– ugyanígy: aludni kívánna/szeretne; szeretnél sétálni;
– a voli módbeli segédigének csak főnévi igenévi tárgya lehet: mi volus iri;	– ugyanígy: menni akarnék; olvasni akarna;
– a főnévi igenévi tárgynak magának is lehet tárgya: ili dezirus demandi ion;	– ugyanígy: akarnának kérdezni valamit;
– feltételes főmondat mellékmondatát a se kötőszó vezeti be.	– ugyanígy: a ha kötőszó az alárendelt mondatot bevezető kötőszó;.

Kiegészítő magyarázat

A feltételes mód kifejezésének alapvető eszközeit mutatják be az alábbi táblázatok a két nyelvre vonatkozólag.

Eszperantó nyelv

Az ige végződése feltételes módban –us. Önmagában jelen időre vonatkozik ugyan, de a mondatbeli – múltra vagy jövőre mutató – határozóval együtt lehet múlt idejű, illetve jövő idejű jelentése is. Egyéb módon a feltételes módot múlt időben, valamint jövő időben összetett igealak fejezi ki (lásd: táblázat).

Szám:	Egyes szám			Többes szám
Személy:	Mi	Vi	Li/ŝi/ĝi/-o	Ni	Vi	Ili/-oj
Jelen idő:	-us
Múlt idő:	estus -inta
Jövő idő:	estus –onta

Magyar nyelv

A magyar igék többféle igeragozási rendszerbe tartoznak. Így van általános ragozás, tárgyas igéknek lehet határozott ragozása is, eltérő az ikes igék ragozása, továbbá vannak sajátos ragozású igék is. (lásd Magyar grammatika) Mindegyik ragozási rendszerben megtalálható a kijelentő mód, a felszólító mód és a feltételes mód.

Feltételes módban ragozott igénél az igetőhöz módjel kapcsolódik, a módjelet pedig igei személyrag követi, amely az egyes szám 3. személyben lehet zéró morféma is.

A feltételes mód lehetséges módjelei: -na/-ne; -ana/-ene; -ná/-né; -nna/-nne; -nná/-nné; -aná/-ené. Ezt a felsorolást a táblázatokban M helyettesíti. A feltételes mód múlt idejű alakját összetett igealak adja, amelynél a múlt idejű igealak mellett a volna igei segédszó utal a feltételes módra; a táblázatokban V helyettesíti.

a) Általános ragozás

Szám:	Egyes szám			Többes szám
Személy:	1.	2.	3.	1.	2.	3.
Jelen idő:	-M-k/-M-lak/-lek	-M-l	-M-Ø	-M-nk	-M-tok/-tek	-M-nak/-nek
Múlt idő:	-t-am/-em V -t-alak/-elek V	-t-(*)l V	-t-Ø V	-t-unk/-ünk V	-t-atok/-etek V	-t-ak/-ek V

b) Határozott ragozás

Szám:	Egyes szám			Többes szám
Személy:	1.	2.	3.	1.	2.	3.
Jelen idő:	-M-m	-M-d	-M-Ø	-M-nk-M-nók/ -nők	-M-tok/-tek	-M-k
Múlt idő:	-t-am/-em V	-t-ad/-ed V	-t-a/-e V	-t-uk/-ük V	-t-átok/-étek V	-t-ák/-ék V

c) A van/lesz ige ragozása

Szám:	Egyes szám			Többes szám
Személy:	1.	2.	3.	1.	2.	3.
Jelen idő:	volnék lennék	volnál lennél	volnaØ lenneØ	volnánk lennénk	volnátok lennétek	volnának
Múlt idő:	lettem V	lettél V	lettØ V	lettünk V	lettetekV	lettek V

A feltételes mód esetében is tanulságos a példamondatok igéinek összehasonlítása:

li estus li dirus li demandus ŝi dezirus mi estus vi ŝatus mi volus ĝi brilus mi bedaŭrus vi venus

E.3. E.3. E.3. E.3. E.1. E.2. E.1. E.3. E.1. E.2. / T.2.*

lenne mondaná kérdezne/né kívánna lennék szeretnél akarnék sütne sajnálnám jönnél / jönnétek

* A szövegkörnyezet vagy a megnyilatkozás körülménye mutatja, hogy a vi egyes számban vagy többes számban értendő-e.

8. példasor
KI / MI – MIT CSINÁLJON?
	Stefano, legu! Legu la taskon!	István, olvass! Olvasd a feladatot!
	Ni komencu la hodiaŭan laboron!	Kezdjük el a mai munkát!
	Haltu!*	Állj/Álljatok meg!
	Li venu tuj!	Ő jőjjön azonnal!
	Diru al ili, ke ili rapidu!	Mondd nekik, hogy siessenek!
	La patrino diris al sia filo, ke li skribu sian lecionon.	Az anya mondta a fiának, hogy írja meg a leckéjét.
	Mia edzino volas, ke mi iru aĉeti kun ŝi.	Feleségem (azt) akarja, hogy menjek vele vásárolni.
	Fileto, portu al mi akvon!	Fiacskám, hozzál/hozz nekem vizet!

*A szövegkörnyezet, ill. a beszéd körülménye mutatja, hogy egyes vagy többes számról van-e szó.

Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– felszólító módban az ige végződése –u; egyes és többes szám 2. személynél a személyes névmás elmarad;	– a felszólító módot módjel és igei személyrag mutatja;
– megszólítás után vesszőt kell használni;	– ugyanígy;
– az (egyszerű) felszólító mondatot felkiáltójel zárja;	– ugyanígy;
– összetett mondat esetében a tagmondatok fajtájától függ, hogy a mondat zárásaként milyen írásjelet kell használni;	– ugyanígy;
– a filo jelentése ‘fia valakinek’; a si ‘maga’ harmadik személyű visszaható névmás (a legközelebbi ige alanyára utal), tőle származik a sia visszaható birtokos névmás (melléknév);	– megfelelője a birtokos személyjeles fia szó;
– az al elöljárószó (egyik funkciójaként) részes határozót hoz létre: al ili – nekik; al sia filo – fiának; al mi – nekem;	– a részes határozó megfelelői: ragos főnév (fiának) és ragos névmás (nekik, nekem);
– a kun elöljárószó társhatározó létrehozásának eszköze: kun ŝi – vele; kun la patrino – az anyával; (eszközhatározó más elöljárószóval alkotható).	– a társhatározó megfelelője: ragos névszó (anyával, vele).

Kiegészítő magyarázat

A felszólító mód mind az eszperantóban, mind a magyar nyelvben csak jelen időre van értelmezve. Használatát általában azonos beszédhelyzet vagy közlési cél jellemzi mindkét nyelvnél.

Eszperantó nyelv

Az ige végződése felszólító módban –u.

		Szám:			Egyes szám				Többes szám
Személy:			Mi			Vi	Li/ŝi/ĝi/-o	Ni		Vi	Ili/-oj
	Jelen idő:			-u

Magyar nyelv

Felszólító módot módjel és igei személyrag mutatja. Az egyes szám 2. személynél általános ragozás esetén a személyrag, határozott ragozásnál a módjel lehet zéró morféma is.

A felszólító mód lehetséges módjelei általános ragozásnál –j, -jj, -gy, -ggy, -s, határozott ragozásnál: –j, -gy, -ggy, -s, -Ø,. Ezeket a felsorolásokat a táblázatokban M helyettesíti. Az igei személyragokat a táblázatok mutatják.

a) Általános ragozás

Szám:		Egyes szám				Többes szám
Személy:	1.		2.	3.	1.		2.	3.
Jelen idő:	-M-ak/-ek -M-alak/ -elek		-M- Ø -M-ál/-él	-M-on/ -en/-ön	-M-unk/ -ünk		-M-atok/ -etek	-M-anak/ -enek

b) Határozott ragozás

Szám:		Egyes szám				Többes szám
Személy:	1.		2.	3.	1.		2.	3.
Jelen idő:	-M-am/ -em		-M-ad/-ed - Ø-d	-M-a/-e	-M-uk/-ük		-M-átok/ -étek	-M-ak/-ék

Itt is tanulságos a toldalékok összehasonlítása a kigyűjtött igéknél:

Legu! Legu la –n! Ni komencu la –n! Haltu! Li venu! Diru la -n! Ili rapidu! Li skribu la –n! Mi iru! Portu –n! Elizabeto, iru hejmen kun la patrino!

E.2. E.2. T.1. E.2. / T.2 E.3. E.2. T.3. E.3. E.1. E.2. E.2.

Olvass! Olvasd a(z) –t ß határozott tárgy Kezdjük a(z) –t! ß határozott tárgy Állj!/Álljatok! Ő jőjjön! Mondd a(z) -t! ß a tárgy mellék- mondat (határozott tárgy) Ők siessenek! Ő írja a(z) –t! ß határozott tárgy Menjek! Hozzál/Hozz –t! ß határozatlan tárgy Erzsébet, menj haza az anyával!

9. példasor
KI / MI – MINEK/MILYENNEK LÁTJA, GONDOLJA, ÁLLÍTJA; MIVÉ/MILYENNÉ TESZI...?
	Mi vidis la tramon veni/venanta.	Jönni láttam a villamost.
	Mi vidis, ke la tramo venas.	Láttam, hogy jön a villamos.
	La knabo sentas la pakaĵon peza.	A fiú súlyosnak érzi a csomagot.
	La knabo sentas, ke la pakaĵo estas peza.	A fiú érzi, hogy a csomag súlyos.
	Mi opinias la taskon facila.	A feladatot könnyűnek vélem.
	Mi opinias, ke la tasko estas facila.	[Úgy] vélem, hogy a feladat könnyű.
	Ni ĉiuj trovis la tagmanĝon bongusta.	Mindannyian [mi mind] jóízűnek találtuk az ebédet.
	Ni ĉiuj trovis, ke la tagmanĝo estas bona.	Mindannyian úgy találtuk, hogy az ebéd jó.
	Kiu asertis Karlon stulta?	Ki állította Károlyt ostobának?
	Kiu asertis, ke Karlo estas stulta?	Ki állította, hogy Károly ostoba?
	La libroj faris lin fama.	A könyvek tették őt híressé.
	La libroj faris, ke li estas fama.	A könyvek tették, hogy ő híres.
	Ĉiuj estimas lin majstro.	Mindenki mesternek tiszteli őt.
	Ĉiuj estimas lin kiel majstron.	Mindenki tiszteli őt mint mestert.
	Mi kredis lin kuracisto.	Orvosnak hittem őt.
	Mi kredis, ke li estas kuracisto.	[Azt] hittem, hogy (ő) orvos.
	Malbonaj leĝoj igas homojn malfeliĉaj.	Rossz törvények tesznek embereket szerencsétlenekké.
	Malbonaj leĝoj igas, ke homoj estas malfeliĉaj.	Rossz törvények teszik, hogy emberek szerencsétlenek.
	Malbonaj leĝoj malfeliĉigas homojn.	Rossz törvények szerencsétlenítenek embereket.
	La medikamentoj igas la homojn sanaj.	A gyógyszerek teszik az embereket egészségessé.
	La medikamentoj sanigas la homojn.	A gyógyszerek egészségesítik az embereket.

Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– érzékelést kifejező igék tárgyának (ha ez egy cselekvésnek az alanya) főnévi igenévi vagy melléknévi igenévi állapothatározója van: mi vidis la tramon veni/venanta;	– magyar mondatban ebben az esetben már csak a főnévi igenév használt: láttam a villamost jönni;
– a tárgyat alárendelt mondat is kifejezheti, kötőszava ke;	– ugyanígy; a kötőszó: hogy;
–a tárgy állapotát mutató melléknevet vagy melléknévi igenevet csak a számban kell egyeztetni a főnévi tárggyal; tárgyi alárendelt mondatban a meléknév az összetett állítmány névszói része lesz;	– a melléknév –nak/-nek részes határozói, valóságos cselekvést jelentő igék tárgyhatározójaként –vá/-vé eredményhatározói ragot kap; a tárgyi alárendelt mondatban a melléknév névszói állítmány;
– a tárgy mivoltára történő utalásnál a kiel kötőszó is használható, ilyenkor a főnevet, amelyre az utalás történik egyezteni kell a főnévi (névmási) tárggyal;	– ugyanígy; állapotkapcsoló kötőszó a mint;
– az –ig- utóképzőből létrehozott igi igének ‘valamivé/valamilyenné tenni’ jelentése van; az –ig- képzővel főnévből, melléknévből, elöljárószóból igét lehet képezni: malfeliĉa à malfeliĉigi (= igi malfeliĉa).	– névszóból igét létrehozni a ‘valamivé/valamilyenné tesz’ értelemben az –ít, -sít képzőkkel lehet (szerencsétlenít).

Kiegészítő magyarázat

Az ige tárgyvonzatának állapothatározója – az érzékelést, gondolati vagy szóbeli megítélést, tulajdonítást, valamint fizikai cselekvéssel történő tulajdonítást jelentő igéknél – melléknév, melléknévi igenév vagy főnévi igenév lehet. Ilyen esetben a mondat éppen a tárgyi állapothatározó kiemelésére irányul, s ez könnyen igazolható, ha a tárgy jellemzésére a melléknevet (melléknévi igenevet) áttesszük jelzőnek. Ekkor ugyanis értelmetlen (hiányos) vagy más jelentésű mondatot kapunk. Mi opinias la taskon facila. à Mi opinias la facilan taskon [....?] (Vélem a könnyű feladatot [....?] )

A tárgyas szerkezet általában átalakítható tárgyi alárendelt mondattá (helyettesíthető vele), amelyben az eredeti mondat állapothatározó szava itt állítmányként jelenik meg. Mindez alapvetően így van a magyar nyelvben is, azzal a különbséggel, hogy az eszperantóban a tárgyi határozói melléknév (melléknévi igenév) alanyesetben marad, a magyarban –nak/-nek részhatározói vagy –vá/-vé eredményhatározói ragot kap.

Az eszperantóban fontos és aktív szerepük van a képzőknek. Közülük az egyik igen gyakran alkalmazott utóképző az -ig- ‘tenni valamivé/valamilyenné’, ‘késztetni valamire’ jelentéssel. Igeképző: tárgyatlan igéből tárgyas, tárgyasból műveltető igét, névszóból, elöljárószóból igét hoz létre. Igei végződéssel önállóan is igét alkot: igi (a már említett jelentéssel). Dormi (aludni) à dormigi ((el)altatni); haki arbon (fát vágni) à hakigi arbon (fát vágatni); bela (szép) à beligi (szépíteni); for (messze, távol) à forigi (eltávolítani; en (-ban/-ben) à enigi (bejuttatni); labori (dolgozni) à laborigi (dolgoztatni) = igi labori.

A magyar nyelv hasonló rendeltetésű képzői: -at/-et, -tat/-tet, -ít/-sít. Az alábbiak is példázzák, hogy az eszperantó milyen lehetőségeket kínál a tanulók aktivizálására és aktivitására. A tanulók feladata lehet például, hogy az –ig- (-igi) képző alkalmazásával és a már tanult (itt a példamondatokban már előfordult) szavak felhasználásával „fedezzék fel” az alábbi magyar szavak eszperantó megfelelőit (melyeket az olvasónak dőlt betűkkel zárójelben megadunk).

(el) csúfítani (meg)erősíteni (meg)nagyobbítani (meg)gyengíteni (meg)magasítani (el)fárasztani (meg)rövidíteni (meg)könnyíteni boldoggá tenni

(belaàmalbelaàmalbeligi) (fortaàfortigi) (grandaàgrandigi) (fortaàmalfortaàmalfortigi) (altaàaltigi) (lacaàlacigi) (longaàmallongaàmallongigi) (facilaàfaciligi) (feliĉaàfeliĉigi)

futtatni (meg)váratni (meg)etetni (el)altatni íratni vásároltatni hozatni éreztetni siettetni

(kuriàkurigi) (atendiàatendigi) (manĝiàmanĝigi) (dormiàdormigi) (skribiàskribigi) (aĉetiàaĉetigi) (portiàportigi) (sentiàsentigi) (rapidiàrapidigi)

10. példasor
KI / MI – MIVÉ/MILYENNÉ LESZ, VÁLIK; MILYEN MARAD...?
	Antaŭ du tagoj Roberto fariĝis patro.	Két napja Róbert apa lett.
	Antaŭ la domo sinjoro P. kvazaŭ ŝtoniĝis.	A ház előtt P. úr csaknem kövé vált.
	La rezulto fariĝis katastrofa.	Az eredmény kataszrofális lett (-sá vált /‘tevődött’).
	Ili fariĝis pli kaj pli nervozaj.	(Ők) egyre idegesebbé váltak.
	Kio estas via nomo kaj kiel li nomiĝas?	Mi a neved és neki mi a neve (ő hogyan ‘neveződik’)?
	Morgaŭ ni ekskursos. Ĉu vi emas veni kun ni?	Holnap kirándulunk. Van kedved velünk jönni?
	La lernejo estas proksime al la preĝejo.	Az iskola közel van a templomhoz.
	En la homoj la scivolemo fortiĝis.	Az emberekben a kiváncsiság erősödött.
	Iu venas. Kiu proksimiĝas?	Valaki jön. Ki közeledik?
	Dum la ekskurso ni kolektos florojn.	A kirándulás alatt virágokat fogunk gyűjteni.
	La lernantoj kolektiĝos ĉe la lernejo.	A tanulók az iskolánál fognak gyülekezni.
	Dum la vojaĝo la horaro ne estis kun mi.	Az utazás alatt a menetrend nem volt nálam/velem.
	La ekskurso fariĝis bela somera memoro.	A kirándulás szép nyári emlékké vált.
	La knabo fariĝis vera heroo inter siaj lernejaj kamaradoj.	A fiú igazi hőssé vált iskolai pajtásai között.
	La silentema knabo koleriĝis pro la vigla babilado de la parolemaj knabinoj.	A hallgatag fiú megharagudott a beszédes lányok élénk csevegése miatt.
	La knabineto ekploris pro la timo.	A (kis)lányka sírva fakadt az ijedtségtől.
	Mi aŭdis, ke la direktoro parolis. Ĉu vi aŭskultis lin? Kion li diris?	Hallottam, hogy az igazgató beszélt. Te hallgattad őt? Mit mondott?
	Ĉu en sia parolo li tuŝis la salajrojn?	Beszédében érintette a fizetéseket?
	Oni diras: neniu birdo kantis, ĉar nenia birdo troviĝis tie.	Mondják: egy madár sem énekelt, mert ott semmilyen madár nem volt (nem ‘találódott’).
	La radikoj de la arbo estas en la tero.	A fa gyökerei a földben vannak.
	La radikaro de la arbo forte tenas la trunkon kaj la branĉaron.	A fa gyökérzete erősen tartja a törzset és az ágazatot.
	Mi lasis mian bileton hejme, tamen oni lasis min eniri en la koncertsalonon.	Otthon hagytam a jegyemet, mégis hagytak belépni a koncertterembe.
	La homo ne povis forlasi la enradikiĝintan kutimon.	Az ember képtelen volt elhagyni a (be-)meggyökeresedett szokást.
	Se la vetero ankaŭ morgaŭ restos malvarma, tiam mi restos hejme.	Ha az időjárás holnap is hideg marad, akkor otthon/itthon maradok.
	Mi volis leviĝi, sed sen helpo mi ne sukcesis levi min, pro tio mi restis kuŝanta.	Fel akartam emelkedni, de segítség nélkül nem sikerült felemelkednem (‘felemelni magam’), azért maradtam fekvő.

Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– az en ‘-ban/-ben’ jelentésű elöljárószó elvontabb értelemben is használatos;	– ugyanígy (beszédében);
– az antaŭ ‘előtt’ elöljárószó mind hely-, mind időhatározói szerkezetben szerepelhet; itt időhatározó: antaŭ du tagoj;	– a szó szerinti ‘két nap előtt’ kifejezés helyett a ‘két napja’ a megfelelő;
– a fari ‘tenni, csinálni’ igéből az –iĝ- képzővel létrehozott fariĝi jelentése: ‘valamivé/valamilyenné válik/lesz’; az eredményt jelentő szó alanyesetű;	– azonos értelemben használható igék: válik, illetve lesz; az előbbinél az eredményhatározó –vá/-vé ragot kap, az utóbbinál kaphat;
– a kun ‘-val/-vel’ társhatározónak az elöljárószója (az eszközhatározóé: per);	– az eszköz- és a társhatározónak egyaránt –val/-vel a ragja;
– az –em- képző a szótővel meghatározottal kapcsolatos hajlamra utal (amiko – barát; amikema – barátkozó [hajlamú, tulajdonságú]); a képzőből igét létrehozva (emi) jelentése ‘valamilyen cselekvésre való hajlandóság, kedv’; vonzata főnévi igenév (Ĉu vi emas promeni?);	– hasonló jelentésű melléknév esetenként többszöri képzéssel nyerhető ( barát – barátság – barátságos, vagy: barát – barátkozik – barátkozó), de közvetlenebb képzés is gyakori (hallgat – hallgatag; cseveg – csevegős); a megfelelő ige pedig: ‘kedvének lenni / akarni valamit csinálni’ (Van kedved sétálni?);
– a ĉe elöljárószó jelentése ‘-nál/-nél’ (ĉe la lernejo – az iskolánál); személynél lévő tárgyakkal kapcsolatban azonban a kun elöljárót (társhatározót) kell használni (mono ne estas kun mi – nincs pénz nálam [velem]);	– ilyen értelemben a –nál/-nél ragot használjuk;
– a dum elöljárószó jelentése ‘-nak az ideje alatt/ -nak a folyamán’ (dum la ekskurso; dum la vojaĝo);	– megfelelője elsősorban az ‘alatt’ névutó (a kirándulás alatt; az utazás alatt), továbbá – bár nehézkesebbek – ‘folyamán’, ‘során’ is;
– az –ar– gyűjtőfogalmak képzését teszi lehetővé: arbo (fa) – arbaro (erdő); radiko (gyökér) – radikaro (gyökérzet);	– megfelelő értelmű képzők: -ság/-ség, -zat/-zet (iparos – iparosság; gyökér – gyökérzet stb.); a gyűjtöfogalmat jelentő szó azonban nem mindig képzéssel nyert szó (pl. erdő);
– a pro elöljárószóval okhatározó alkotható; (pro la timo – az ijedtségtől / a félelem miatt; pro tio – azért / a miatt);	– megfelelőjének leginkább a miatt névutó és a –tól/-töl névszórag tekinthető;
– az oni általános(személyű) névmás, mondatban általános alany szerepben jelenik meg;	– megfelelői az általános ill. határozatlan alany kifejezésének eszközei;
– az eszperantóban nincs kettős tagadás: nem *nenia birdo ne troviĝas tie, hanem nenia birdo troviĝas tie;	– van kettős tagadás: semmilyen madár nem volt ott;
– ha a helyhatározó nem tartam-, hanem véghatározó, akkor az elöljárószón kívül tárgyesetet is használni kell (kivéve, ha az elöljárószó az al): en la koncertsalonon – a koncertterembe;	– a megfelelő rag: -ba/-be;
– a legtöbb elöljárószó igekötőként is használatos: enradikiĝi;	– az igekötők más eredetűek; némelyikük önállóan is használt határozóént vagy névutóként;
– a povi ‘képesnek lenni valamit (meg)csinálni’ ige tárgya főnévi igenév: li povis forlasi;	– megfelelője a ‘tud valamit (meg)csinálni’; a ‘tud’ igének ilyen értelmezésnél szintén főnévi igenévi vonzata van (el tudta hagyni);
– ha a resti ‘maradni’ ige valamely minőségre, állapotra vonatkozik, akkor a vonatkoztatott szó alanyesetű: la vetero restos malvarma;	– ugyanígy: az időjárás hideg marad;
– ha a voli ‘akarni’ ige tárgya megvalósítandó cselekvés, ezt a tárgyat főnévi igenévvel kell kifejezni: mi volis leviĝi; ha a ‘voli’ ige valaminek a megszerzésével, megkapásával kapcsolatos, akkor főnévi tárgya van: mi volas aŭton;	– ugyanígy: fel akartam emelkedni; olvasni akarok; továbbá: autót akarok;
– a sen elöljárószó jelentése: ‘nélkül‘; sen helpo;	– megfelelője a nélkül névutó és a névutószerű hiányában; segítség nélkül;
– a leviĝi és a levi sin lényegében azonos jelentésű igék.	– a (fel)emelkedik és a (fel)emeli magát nem minden esetben helyettesíthetők egymással, túl azon, hogy az egyik ikes ragozású, a másik pedig határozott ragozású ige.

Kiegészítő magyarázat

Az –iĝ- ‘válni valamivé / valamilyenné’, illetve nem tárgyas igénél ‘kezdetét venni’ jelentéssel szintén gyakran alkalmazott képző. Tárgyas igét nem tárgyassá alakít át, nem tárgyas igének ‘kezdő’ értelmet ad, névszóból, elöljárószóból nem tárgyas igét hoz létre. Montri (mutatni) à montriĝi ((meg)mutatkozni); dormi (aludni) à dormiĝi (elaludni); vespero ((az) este) à vesperiĝi (esteledni); bela (szép) à beliĝi ((meg)szépülni); en (-ban, -ben) à eniĝi (bejutni). A képző igei végződéssel önálló igévé válik: iĝi. Az iĝi és a fariĝi jelentése lényegében megegyezik, az utóbbit különösen akkor használják, ha a történésben szándékosságnak is része van. Hasonló jelentésekre vezető képzők a magyar nyelvben például a visszaható igék képzői: -odik, -ödik; -kodik, -kedik, -ködik stb., továbbá a hasonló jelentést eredményező képzők: -od(ik), -ed(ik), -öd(ik); -ul, -ül.

Az eszperantóban a tárgyas ige a visszaható névmástól kap visszaható igei jelleget. A visszaható névmások pedig a személyes névmások tárgyesetű alakjai, kivéve az egyes és a többes szám 3. személyét: ezeknél a személyes névmás helyett a sin tárgyesetű visszaható névmást kell használni. Mi levas min – emelem magam(at) = emelkedem; li levas sin – (ő) emeli magát = emelkedik. Némelyik tárgyas igéből az –iĝ- képzővel létrehozott szónak visszaható igei jelentése is van: mi leviĝas – emelkedem.

Az igi bela (széppé tenni) és a beligi (szépíteni) lényegében ugyanazt jelenti. Ugyanígy az iĝi bela (széppé válni) jelentése megegyezik a beliĝi ((meg)szépülni) jelentésével. A képzők továbbra is sok lehetőséget kínálnak a tanulók kreativitására a szóalkotásban.

megjavulni (bona à boniĝi) meggyógyulni (sana à saniĝi) megnagyobbodni (granda àgrandiĝi) elfáradni (laca à laciĝi)stb.

elaludni (dormi à dormiĝi) leülni (sidi à sidiĝi) sírva fakadni (plori à ploriĝi) egyesülni (kun à kuniĝi)

A nem tárgyas igéből az –iĝ- képzővel nyert szó jelentése nagyon közel áll az igének kezdő aspektust adó ek- előképzővel kapott jelentéshez: ekplori ~ ploriĝi (sírva fakadni).

	11. példasor
	SZÁMOK, SZÁMOLÁS, MÉRÉS...
		Jen la literoj a kaj b [bo].		Íme/Ez(ek) (itt) az á és b betű(k).
		Jen la ciferoj 7 [sep] kaj 12 [dek du].		Íme/Ez (itt) a 7-es és a 12-es számjegy.
		La nombro de tagoj en la semajno estas 7 kaj la nombro de la monatoj estas 12.		A hét napjainak száma 7 és a hónapok száma 12.
		La nombron de la tagoj de la semajno kaj la nombron de la monatoj oni povas skribi kaj per ciferoj 7, 12 , kaj per literoj sep kaj dek du.		A hét napjainak számát és a hónapok számát lehet írni/írhatják mind számjegyekkel 7, 12, mind betűkkel hét és tizenkettő.
		En Budapeŝto tre multaj homoj veturas per la tramo numero 6.		Budapesten nagyon sok ember utazik a 6-os [szám(ozás)ú] villamossal.
		En la numero 2004/9 de revuo História oni trovas interesan artikolon pri prahistoriaj aferoj.		A História folyóirat 2004/9 számában érdekes cikket találunk őstörténeti dolgokról.
		En la tago estas 24 (dudek kvar) horoj; en unu horo estas 60 (sesdek) minutoj aŭ 3600 (tri mil sescent) sekundoj.		Egy nap 24 (huszonnégy) óra; egy óra 60 (hatvan) perc vagy 3600 (háromezer-hatszáz) másodperc.
		La horojn, minutojn kaj sekundojn oni mezuras per horloĝo.		Az órákat, perceket és másodperceket órával mérik.
		La adicio estas facila aritmetika operacio: 4+28=32 (kvar kaj/plus dudek ok estas/egalas tridek du).		Az összeadás könnyű számtani művelet: 4+28=32 (négy meg/ plusz huszonnyoc egyenlő harminckettővel).
		Ĉu ankaŭ la subtraho estas facila? 64-35=29 (sesdek kvar minus tridek kvin estas/egalas dudek naŭ).		Vajon a kivonás is könnyű? 64-35=29 (hatvannégyből harmincötöt egyenlő huszonkilenc).
		Jen multipliko: 3x4=12 (trioble kvar faras/egalas dek du / tri mutiplikata per kvar egalas dek du).		Itt egy szorzás: 3x4=12 (háromszor négy egyenlő tizenkettő(vel)/ három szorozva néggyel egyenlő tizenkettő(vel)).
Divido: 325:5=65 (tricent dudek kvin dividite per kvin faras/egalas sesdek kvin).			Osztás: 325:5=65 (háromszázhuszonöt osztva öttel egyenlő hatvanöt(tel)).
Unu tago estas tricent-sesdek-kvinono de la jaro			Egy nap háromszázhatvanötöde az évnek.
La rapidecon de aŭto oni mezuras per rapido-mezurilo.			Az autó sebességét sebességmérővel mérik.
La permesata rapideco en urboj estas 50 kilometroj en horo.			A megengedett sebesség városoban 50 kilométer óránként.
La tajloro mezuris la altecon de sia paciento kaj trovis ĝin je 175 centimetroj.			A szabó megmérte páciense magasságát és azt 175 centiméternek találta.
La legomo-vendisto pezis unu kaj duono kilogramon da brasiko, kies prezon li kalkulis per kalkulilo je ducent okdek tri forintoj.			A zöldséges eladó lemért másfél kilogramm káposztát, amelynek árát számológéppel kétszáznyolcvanhárom forintra számolta ki.
Inĝenieroj uzas komputilojn por la komputoj.			Mérnökök számítógépeket használnak a számításokhoz.
La lasta programero, la projekciado de la nova filmo okazos vespere je la 8a.			Az utolsó műsorszám, az új film vetítése este 8-kor lesz (‘fog történni’).

Kiemelések

a) az eszperantó nyelvre vonatkozólag:	b) a magyar nyelvre vonatkozólag:
– a ‘szám’ szó különböző jelentéseit más-más szó fejezi ki: cifero (számjegy), nombro (mennyiség), numero (jelölő);	– a ‘szám’ szónak több jelentése van (megkülönböztetésük szövegkörnyezet, valamint szóösszetétel – lélekszám; szobaszám – alapján lehetséges);
– számoknak betűvel történő írásánál a két- és többjegyűeknél helyi érték szerinti tagolást kell alkalmazni: dek du (=10+2), tridek du (=30+2), tricent dudek kvin (=300 +20+5);	– írásban a számokat kétezerig egybe kell írni, fölötte már csak a kerek ezreseket, a többit hármas számcsoportok szerint kötőjelesen;
– a per elöljárószó eszközhatározó eleme: per la tramo, per horloĝo, per kvin, per kalkulilo;	– megfelelője a –val/-vel rag: a villamossal, órával, öttel, számológéppel;
– a pri elöljárószó aszemantikus határozó eleme (a gondolati cselekvés tárgyát mutatja), pri prahistoriaj aferoj;	– a megfelelő aszemantikus (állandó) határozó ragjai: -ról/-ről; -ra/ -re; östörténeti dolgokról;
– az -obl- utóképző a tővel adott számot szorzó tényezővé alakítja; trioble – háromszor;	– megfelelője a –szor/-szer/-ször számnévi határozórag;
– az –on- utóképző törtszámot képez; kvinono – ötöd; tricent-sesdek-kvinono – háromszázhatvanötöd);	– megfelelője az –ad/-ed/-od/-öd törtszámnév-képző;
– a por elöljárószó célhatározó eleme; por la komputoj – a számításokra;	– megfelelői az –ért, -ra/-re ragok, valamint a céljára, számára névutók;
– a je elöljárószó egyik jelentésében időhatározói elem; je la 8a.	– ebben a jelentésben megfelelője a –kor rag; 8-kor.

Kiegészítő magyarázat

Tőszámok az eszperantóban: nulo – 0, unu – 1, du – 2, tri – 3, kvar – 4, kvin –5, ses – 6, sep – 7, ok – 8, naŭ – 9, dek – 10; dek unu – 11, dek du – 12, ..., dudek – 20, dudek unu – 21, dudek du – 22, ...; tridek – 30, tridek unu – 31, tridek du – 32, ...; naŭdek naŭ – 99, cent – 100, cent unu – 101, cent du – 102, ...; cent naŭdek naŭ – 199, ducent – 200, ducent unu – 201, ducent du – 202, ...; naŭcent naŭdek naŭ – 999, mil – 1000, mil unu – 1001, mil du – 1002, ...; mil naŭcent naŭdek naŭ – 1999, du mil – 2000, du mil unu – 2001, du mil du – 2002, ...; naŭcent naŭdek naŭ mil naŭcent naŭdek naŭ – 999 999, miliono – 1 000 000, du milionoj – 2 000 000; ses milionoj kvincent dek tri mil – 6 513 000.

Írásban a számokat alapszabályként helyiérték szerint tagolva (365 – tricent sesdek kvin) kell írni; kivételt képeznek az ezer, millió, milliárd stb. helyértékű számok, melyeket szorzójuktól külön kell írni (2000=2x1000 à du mil). A tőszámok nem toldalékolhatók, kivéve az –o végű számokat, pl. miliono, miliardo stb., amelyek a főnév toldalékait (-j, -n) megkapják (du mil, de: du milionoj). Sorszámok a tőszámokból származnak a melléknévi –a toldalékkal való kiegészítéssel: oka – 8a (nyolcadik); dudek-oka – 28a; kvarcent dek sepa – 417a (vagy 417-a). Az eszperantóban a számjegyekkel írt sorszám után nem pontot, hanem a betűt kell tenni. Írásban a kétjegyűeket kötőjelesen kell tagolni, a továbbiakat nem.

Törtszámok a tőszámokból az –ono képzővel állíthatók elő: sesono – 1/6, tri centono – 3/100. A törtszámok a főnév toldalékait megkapják, írásban a tagolás kőtőjeles (dudek-kvinono – 1/25).

Szorzószámnév képzője az –oble: kvinoble – ötször. Az osztandóra a dividite határozói igenév, az osztóra a per elöljárószó utal. (8:4=2; ok dividite per kvar faras du). (A további aritmetikai és az algebrai műveletekkel kapcsolatos nyelvi ismeretekre nem térünk ki.) Az eszperantó tőszámainak rendszerét összevetve a magyar nyelv tőszámaival megfigyelhető, hogy:a) a kerek tizeseket, százasokat, ezreseket jelentő szavak létrehozásának módja azonos:

	Szám2/3/4/5/6/7/8/9 + Szám10/100/1000
10		dek	tíz	Magyarázat
20 = 2x10		dudek	[húsz]	[ősi szó]
30 = 3x10		tridek	harminc	Az –(n)c és a
40 = 4x10		kvardek	negyven	-van / -ven a
50 = 5x10		kvindek	ötven	‘tíz’ szónak ősma-
60 = 6x10		sesdek	hatvan	gyar kori elődei
....................		.........................	...........................	...........................
100		cent	száz
200=2x100		ducent	kétszáz
300=3x100		tricent	háromszáz
400=4x100		kvarcent	négyszáz
500=5x100		kvincent	ötszáz
....................		...........................	..........................	.............................

b) a további kétjegyű számok szerkezetének összehasonlítása hasonló eredményt mutat:

Kerek tizes szám + Szám2/3/4/5/6/7/8/9
10	dek	tíz	Magyarázat
11=10+1	dek unu	tizenegy	Eltérés az elvtől:
12=10+2	dek du	tizenkettő	-en-
13=10+3	dek tri	tizenhárom
...................	.....................	.....................	...........................
20	dudek	húsz	Magyarázat
21=20+1	dudek unu	huszonegy	Eltérés az elvtől:
22=20+2	dudek du	huszonkettő	-on-
23=20+3	dudek tri	huszonhárom
...................	.....................	.....................	...........................
30	tridek	harminc
31=30+1	tridek unu	harmincegy	A továbbiakban